A Soproni Múzeum Storno-konyha elnevezésű gasztroblogját 2014-ben indította útjára három lelkes múzeumi dolgozó. A Storno család hölgytagjainak receptjei közül többet el is készítettek, és a tapasztalataikat megosztották az olvasóikkal.

– A múlt csütörtöki előadást ifj. Storno Ferencné Acker­ler Anna és menye, Storno Miksáné Slama Eleonóra kéziratos receptes füzetei, receptjei alapján tartottam – mesélte Erdeiné Kuslics Katalin múzeumpedagógus. – A receptes füzetek német nyelvűek és kézzel írottak, így rengeteg időt töltöttem azzal, hogy egyáltalán el tudjam olvasni a szövegüket.

Anna 1881-ben kezdte el írni a füzetecskéjét, melynek díszes első oldalát a férje rajzolta a házasságuk elején. Eleonóra több receptet is az anyósa füzetéből másolt át.

– Az ételek nem mindegyike felel meg a mai ember ízlésvilágának – folytatta Kata. – Többféle húst használtak, mint mi, kedvelték a belsőségeket. A receptek egy része német nyelvterületről származik, például számunkra ismeretlen a levesbetétként említett tüdőrétes. A füzetek jelentős részét foglalják el a süteményreceptek, melyek között sok „Koch”, „Dunst” van. Érdekesség az is, hogy Anna füzetében még nem szerepel a sütőpor, Elliében azonban már igen, ugyanis a 19. század közepén jelent meg, és a század végére vált közkedveltté. Szintén említésre méltó, hogy Anna még főzelékrecepteket is lejegyzett, Elli viszont már egyet sem.

A 19. század végére már kialakult a négyes, majd az ötös étkezési rend. Ezt megelőzően naponta kétszer, délelőtt és késő délután ettek. A meleg italok elterjedésével megjelent a reggeli, később a tízórai, végül pedig az uzsonna is. Kata maga is előszeretettel főz, a Storno-konyhából megismert receptjeivel többször is helyezést ért el csapatával az Esterházy barokk ételfőző fesztiválon.

Múzeumi Szabadegyetem: A háromhetente csütörtökönként jelentkező szabadegyetemi sorozatban a Soproni Múzeum szakemberei és meghívott előadók a régióhoz kötődő kutatásaik legújabb eredményeit mutatják be a Líceum dísztermében. Február 9-én Nemes András művészettörténész koldulórendi kolostorokról szóló előadásával folytatódik a sorozat, melyet március 2-án Csiszár Attila néprajzkutató a szarvkői (Hornstein) múzeumi tárgyegyüttesről és annak utóéletéről szóló bemutatója követ. Befejezésül március 23-án dr. Jankó Ferenc geográfus a tudományos Burgenland-képet elemzi a két világháború közötti Magyarországon.