– Ez a hely központi hely volt a soproni zsidóság szívében – fo­­galmazott a rendezők nevében Stubenvoll András, a Soproni Magyar–Izraeli Baráti Kör elnöke. – Itt hívták segítségül a Mindenható nevét, itt adtak hálát neki, itt könyörögtek hozzá, itt olvasták fel a Tórát, Isten igéjét. Aztán elhagyottá lett az épület, most itt áll, mint egy mementó, egy régi kor emléke. Kulturális örökségünk, az örökségre pedig vigyázni kell. Meg kell óvni, gondozni, hogy ne pusztuljon el, ne tűnjön a feledés homályába. Mert akkor már nem örökség. 

Barcza Attila önkormányza­ti képviselő, városi tanácsnok be­­szédében hangsúlyozta, hogy Sopron évszázadok óta sokszínű kultúrák találkozóhelye, ide tartoznak gazdag szakrális emlékei is. – Rendezvényünk helyszíne, a papréti ortodox zsinagóga Sopron történelmi múltjának és értékeinek szerves része, de jelenlegi állapota nem tükrözi egykori szépségét, jelentőségét. A felújítás tervezett költsége több százmillió forint, ezzel együtt bí­­zunk benne, hogy lesz rá lehetőség, hogy a műemléképület megújuljon.

A köszöntőket követően dr. Tár­­kányi Sándor építész mu­­tatta be az épületet, majd Jeruzsálemtől Jeruzsálemig címmel a ma­­gyar zsidó zenei emlékeket feldolgozó Tzomet Band koncertjét hallgathatta meg a zsúfolásig megtelt egykori zsinagóga közönsége.

Magyarországon – Európa szá-­­­­­­

mos országához hasonlóan – ha­­gyománnyá vált, hogy szeptember harmadik hétvégéjén, a kul­­turális örökség napjai keretében nyitják ki kapuikat az értékes műemlék épületek, tájházak, mú­­zeumok és régészeti lelőhelyek, így azok is, amelyek az év többi napján nem látogathatók. Sopronban a Schiller János tervei alapján 1891-ben épült, mára leromlott állapotúvá vált, több tulajdonosváltáson is átesett, majd 2004-ben műemlékké nyilvánított egykori papréti ortodox zsinagóga adott otthont az Aranykorok emlékezete alcímet viselő rendezvénynek.