Lírai akvarellek alkotója

| Huszár Judit

– Az igazi öröm az, amikor az alkotó úgy érzi, hogy sikerült jót létrehozni – vallja Gáspárdy Tibor. Az elismert festő legnagyobb ihletője továbbra is Sopron, igyekszik a saját városképét kialakítani és azt megosztani másokkal.

Egy a mostanihoz hasonló jeges, havas reggelen készülhetett Gáspárdy Tibor a bánfalvi lépcsősort ábrázoló festménye. Bár hívogat a lépcsősor tetején magasodó templom bejárata, de a félsz is elfogja a nézőt: fel lehet ezen a lefagyott lépcsősoron jutni? Talán segíthet a korlát, az ad kapaszkodót... – Ezer szállal kötődöm a városhoz, itt nőttem fel, nagyon szeretem Sopront – mondja Gáspárdy Tibor. – Szerintem az ember fessen arról, amit ismer! Ráadásul ebben a városban minden benne van, a természet, az építészet, a fények. Igyekszem a saját Sopron képemet kialakítani, és ezt osztom meg másokkal.

De hogyan keletkeznek a képek? Teszi fel a kérdést a naiv szemlélő. – Festek, amikor van arra szándékom és ötletem – válaszolja a művész. – Ha szerencsém van, akkor elsőre sikerül jól megvalósítanom az ötletet. De sokszor elsőre elégedetlen vagyok, ilyenkor újrafestem a képeket, aztán ha szükséges pihentetem is a témát, majd újra visszatérek. Az a fontos, hogy a végeredménnyel saját magam elégedett legyek. Az igazi öröm az, amikor az alkotó úgy érzi, hogy sikerült jót létrehozni. Egyik kedvenc Bob Dylan soromat idézném: „Én beengedlek az álmaimba, ha beengedsz te is” – nos, erre törekszem a képeimmel. Jelenleg több téma is foglalkoztat, de ezekről soha nem beszélek előre! Ha elmondanám őket, akkor valószínűleg kibeszélném magamból, így félő, hogy elszállna a feszültség is.

De visszakanyarodva a bánfalvi lépcsősorra, szép állomás volt a tavaly októberben a Széchenyi István Városi Könyvtár Bánfalvi Fiókkönyvtárban megrendezett Gáspárdy tárlat, ugyanis ebben az épületében tartotta az első rajzórákat. – Kiemelném a két Festőteremben rendezett kiállítást, 2005-ben, illetve 2010-ben – folytatja Gáspárdy Tibor. – Szeretem azt a termet, ráadásul a kiállításmegnyitó a festőnek mindig egy ünnep. Persze az is nagyon felemelő érzés, amikor meglátom valakinek az otthonában kitéve a képemet. Ha pedig tudom, hogy ez a lakók szívének kedves, akkor még inkább megbizonyosodom arról, hogy érdemes csinálni. Gáspárdy Tibor 1960-ban született Sopronban, képzőművész családban. Rajztanári diplomát 1984-ben szerzett a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán. 1998–2001 között a Magyar Iparművészeti Egyetem Vizuális és Környezetkultúra szakát végezte el, 2004-ben PhD fokozatot szerzett. 1992 óta a Soproni Egyetem Benedek-karán tanít, egyetemi docens. 1986 óta kiállító művész, 1994-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (Képzőművészeti Alap) festő tagozata tagjai sorába választotta. Rengeteg önálló kiállításon mutatta már be akvarell alkotásait.

Teljes verzió