Magyar versek az USA-ban
| Bertha Ágnes
Magyar közösségek meghívására amerikai turnén járt Sárdy Barbara és családja. Magyar akarok maradni című műsorukban főleg megzenésített versekkel erősítették a magyar identitást a tengerentúlon.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával több amerikai magyar közösség meghívására három hetet töltött az Egyesült Államokban Sárdy Barbara, a Soproni Petőfi Színház énektanára, Papp Gyula billentyűs–előadóművész és két lányuk, Zsuzska és Gina.
– A tengeren túli meghívás többéves, de míg a lányok kicsik voltak, nem akartunk belevágni – mesélte Sárdy Barbara. – Rendszeres pályázatfigyelő és -író vagyok, így még a pandémia előtt beadtam egy pályázatot, mellyel a magyar lakta területekre szerettük volna vinni a Magyar akarok maradni című műsorunkat. 2020-ban nyertünk a pályázattal, így a korábbi meghívásokhoz csatlakozva idén végre elindulhattunk az Egyesült Államokba. Annyit kértünk a szervezőktől, hogy – tiszteletdíj helyett – vihessük a lányainkat is.
A háromhetes turné négy nagyobb helyszínhez kapcsolódott: a nyugati partról, San Franciscóból indultak, majd a Los Angeleshez tartozó San Fernando Völgyi Református Egyház meghívásának tettek eleget, következett Phoenix, majd a keleti parton a Wallingfordi Magyar Ház. Ráadásként részt vehettek egy partin is, amelyet a Netflix stúdió filmzeneszerzőinek tiszteletére rendeztek.
– Olyan református magyar közösségek hívtak bennünket, amelyek magyar iskolákat tartanak fenn, így fontos számukra a magyar kultúra terjesztése, erősítése – hangsúlyozta Barbi. – Az egyes állomáshelyeken a 2009-es műsorunk átdolgozott változatával léptünk fel, mely főleg Vörösmarty-, Arany-, Wass Albert-, Juhász Gyula-versmegzenésítéseket és saját számokat tartalmazott, valamint Gyuszi Bartók Allegro Barbaróját is eljátszotta.
A koncerteken telt ház fogadta Barbit és családját, az egyik előadáson Széles Tamás, Los Angeles-i magyar főkonzul is részt vett. – Hatalmas sikerünk volt, a közönség állva tapsolt, megtisztelő és megható volt nemcsak lányainknak, de nekünk, tapasztalt zenészeknek is – zárta Barbi. – Bárhol jártunk, mindenhol pozitív tapasztalatokat szereztünk, ebben az igazi amerikai „olvasztótégelyben” mindenki szívén viselte a másik sorsát. Remélem, visszatérhetünk még!