Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  

Tallózó

| Kultúra

Válogatás a korabeli sajtóból.

1992

Scarbantia ébresztése

A már feltárt római kori emlékek kulturális és idegenforgalmi hasznosítását kívánja előmozdítani a Sopronban minap megalakult Scrabantia Társaság. A város római kori nevét viselő egyesület azt szeretné elérni, hogy Sopront a hazai és a nemzetközi közvélemény római városként is tartsa számon, s a régészek által feltárt és helyreállított antik műemlékek részei legyenek a látogatókban megrögződő városképnek. Például a belváros szívében mintegy száz négyzetméter területen láthatóvá tett, II. századból származó fórum vagy a IV. századi városfal, amelynek helyreállítása most folyik. Rövidesen elkészül a III. századi Mithrász-szentély helyreállítása is az országhatár közelében. (Magyarország)

1972

Sítúrázás

A sítúrázók 11. országos találkozójára Sopronban közel négyszázan gyűltek össze az ország minden részéből. Bár a hóviszonyok nem voltak kedvezőek, a sízés kedvelői mégis kivonultak a Lövérekbe, a város környéki sípályákra s az erdei utakra, hogy kihasználva a pompás, napfényes időt, áldozhassanak kedvenc sportjuknak. A találkozónak az adott különös jelentőséget, hogy nyolcvan esztendővel ezelőtt jelentek meg Magyarországon a ma már nagy tömegeket mozgósító sportág kezdeményezői. (Népsport)

1922

Bécsi tudósítónk jelenti

A velencei jegyzőkönyvben előírt forgalmi egyezmény kidolgozására kiküldött magyar–osztrák bizottság befejezte munkálatait. Többek között megegyeztek abban, hogy a soproni területen az osztrák vonatok, osztrák személyzettel áthaladhatnak, s a vonatok utasai mentesek minden útlevél- és vámformalitástól. A tárgyalások befejezéséről kiadott hivatalos kommüniké megelégedéssel állapítja meg, hogy fáradságos munka révén sikerült oly elveket érvényre juttatni, amelyek segítségével megvalósítható a velencei egyezmény ama célja, hogy az osztrákok számára szabad legyen az átvonulás a soproni területen. (MTI)

Márkus Emília Sopronban

Márkus Emília, akit a Kisfaludy Társaság a Greguss-díjjal tüntetett ki, a most felszabadult Sopron városába megy, mert mint mondotta, ezzel tartozik a soproni hazafias magyarságnak. A művésznő négy ízben fog fellépni és pedig Heltai Jenő Monna Vanna című darabjában, a Kaméliás hölgyben, valamint a Névtelen asszony és az Otthon című színdarabok női főszerepeiben. (Kis Újság)

1872

Különleges bál

Paraszt-bál volt a soproni tornacsarnokban, ugyanis uraknak és hölgyeknek pórviseletben kellett megjelenni, s a ki másként, harminc krajcár büntetést fizetett. E jó ötletnek igen tarka látványt köszönhetett a közönség. Látni lehetett alföldi menyecskéket, kanászt, csikóst, sváb, stájer, svájci pórokat, törököt, tótot, vándorcigányt, sőt voltak muzsikus cigányok is, kik magyar dalaikkal 72 forintot szedtek össze. Az egész bál egy falusi nagy búcsút mutatott. A német pórnyelv is igencsak hangzott. A tánc vígan folyt, s 130 forintot adtak át a szegények alaptőkéjére a bál jövedelméből. A katholikus ifjúság bálját a soproni ó-kaszinó termében tartotta. Nem nagy, de szép közönsége volt, vagy negyven táncosnő, köztük: Füzy Irén, Gruber Jozefine és Anna, Kugler Gizella, Kollár Szidónia és Eider Amália. Csicseri bandája mellett reggel ötig mulattak, a tiszta jövedelem 204 forint, s a férfiak körében három atilla is volt látható, ami Sopronban említésre méltó dolog. (Fővárosi Lapok)

Összeállította: Pluzsik Tamás

Kapcsolódó cikkek

Most vagy soha!

Most vagy soha!

2024. 03. 20.

Március 14-től látható a mozikban a Most vagy soha! című romantikus kalandfilm március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról.

Monumentális alkotás

Monumentális alkotás

2024. 03. 20. | Kóczán Bálint

Nagyszabású élő koncertre készül Sárdy Barbara március 25-én az evangélikus templomban. A soproni előadóművész, zeneszerző magyar költők istenes verse...