1992

Szoboravató

Méltán nevezhetjük az egyik legsopronibb soproninak. Ta­­nít­ványai, tisztelői, rokonai és barátai számosak a városban, mint ahogy emlékét őrzik a né­­ma utcák, az akvarellbe örökített táj. Soproni jelzőt kapott neve elé, sokan azonban még most is úgy emlegetik: Horváth Jóska bácsi. A város nem kényeztette el Munkácsy-díjas fiát: nemrég azonban egy szürke jereváni utca őrzi nevét. Kutas László szobrászművész készítette el az akvarell poétájának mellszobrát, melyet ma délután öt órakor avatnak fel a Festő köz bejáratánál. A Soproni Vá­­rosszépítő Egyesület és Horváth József leszármazottjai által rendezett ünnepségen a soproni gyökerekkel bíró Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatásügyi miniszter mond szoboravató megemlékezést. Az ünnepség után hat órától a Caesar-házban Kutas László szobraiból rendezett kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők.

(Soproni Hírlap)

1967

Gólzápor!

SVSE – Ajkai Bányász 7:3. Sopron, 1300 néző. Játékvezető: Ems­ber­ger. Az SVSE így áll fel: Horváth – Sali, Borsos, Sift – Ha­­ta­la, Ikvahidi – Csuthy, Sza­­kol­czay, Som, Turi, Szentes. Alig indult el útjára a labda, de már Csuthy átadásából Turi szép gólt lőtt. A 13. percben Turi fejjel Som elé játszott és a középcsatár a kifutó kapus mellett a bal felső sarokba lőtt. A 23. percben a vendégek kapusa röviden öklözött, a labda Turi elé pattant, aki hatalmas erővel bombázott a jobb felső sarokba. Három perccel később ismét Turi remekelt, ezúttal 25 méterről talált a léc alá. A félidő vége előtt néhány perccel szépítettek a vendégek (4:1). A fordulás után a vasutasok ismét rákapcsoltak, a 48. percben ismét Turi volt eredményes, majd néhány perccel később Szentes lövését a kapus csak kiütni tudta, a labda Som elé pattant, aki a hálóba lőtt. Ezt követően esett az ajkaik második gólja, majd ismét Som találata következett, amit egy ajkai gól követett és ezzel ki is alakult a végeredmény. Élvezetes mérkőzésen gólzáport láthatott a sop­roni közönség, a ha­­zai csatársor ötletes, lendületes és gólerős játéka örömet okozott a nézőknek, a vé­­delem „gólképességének” azonban aligha örültek ennyire. Az SVSE hátvédhármasa időnként fellazult, Horváth kapus két gólban is erősen benne volt. Egyénileg Hatala, Turi, (négy gólja pazar teljesítmény!) Som és Szakolczay játéka emelhető ki.

(Kisalföld)

1917

Hős huszár

Szalay György, a császári és ki­­rályi 9. huszárezred huszárja egy másik bajtársával mint összeköttetés Beremiányból La­­tacz­ba indult el. Mikor aztán innen írásos jelentéssel kellett volna visszatérniük, a két lovast nem csupán az ellenséges járőrök és tábori őrségek vették tűz alá, hanem még négy ellenséges lovas is üldözni kezdte őket. Szalay lova egy hóval befújt árok átugratása közben felbukott, s aztán elszaladt. Szalay azonban a kritikus pillanatban sem vesztette el a fejét, hanem a jelentést gyorsan átadta a bajtársának ezekkel a szavakkal: „Vedd át gyorsan a jelentést, én pedig majd kisegítem magamat!”. És sikerült is a közeli er­­dőbe menekülnie, onnan pe­­dig lőni kezdett az őt üldöző lovasokra úgy, hogy azok megfordulva elinaltak. Szalay György huszárt a kis ezüst vitézségi éremmel tüntették ki.

(Soproni Napló)