Sopron térképét szemlélve szembetűnő, hogy a József Attila utca szinte pontosan szemben halad a vasút túloldalán épült Erzsébet utcával. Egykor volt olyan elképzelés, hogy a vágányok alatt egy aluljáró építésével összekötik a két utat, azonban a megvalósítás elakadt. Tulajdonképpen soha nem mondták ki, hogy végleg elvetették volna a régi-régi ötletet.

Az eredeti gondolat Sopron város főmérnökétől, Wälder Józseftől származik, aki 1905-ben készítette el zseniális szabályozási tervét egyedülálló víziókkal. Azért is magasztalhatjuk ilyen jelzőkkel, mert máig hatást gyakorol városunk fejlődésére, és ezt az elmúlt évtizedek több beruházása is igazolja. A terv minden hátránya mellett összességében pozitív hatással volt a város fejlődésére. A leglátványosabb része a koncepciónak, hogy a város vasúti kettéosztottságát alul- és felüljárókkal szerette volna orvosolni. Halála után néhány évvel majdnem megindult az Erzsébet utca és a József Attila utca összekötése. Abban is bízott, hogy a leendő Károly-laktanya építése 1916-ban (ez volt a mai József Attila-lakótelep helyén) érdekeltté teszi a honvédelmi minisztériumot az építkezés támogatásában. Egyébként az 1970-es években épített József Attila-lakótelep helyének kijelölésekor is még szempont volt, hogy ne akadályozza a majdan megépülő alul- vagy felüljáró megvalósítását, ezért a vasút közelében elterülő labdarúgópályától (akkoriban Postás pálya) és a vasúttól kissé távolabb jelölték ki a helyét.

A legközelebb a megvalósításhoz az első világháború idején álltak, mert akkor már nemcsak gondolkodtak rajta, hanem a tettek mezejére léptek. 1916 nyarán próbagödröket ástak, hogy meggyőződjenek arról, hogy a talajviszonyok megfelelőek-e az építés megindításához. Sikerült megállapítani, hogy 5 méter mélyen is teljesen vízmentesek voltak a talajszelvények, így nem kellett félni, hogy a víz megnehezíti az építkezést. Ámde a háborús helyzet miatt súlyosbodott a gazdasági állapot, így 1917 nyarán levették napirendről a Lövérekbe vezető aluljáró ügyét. Tulajdonképpen Wälder József elképzeléseinek megvalósítása tárgyiasult a Kőszegi úti és a Frankenburg úti aluljárók megépítésével. Utóbbi először felüljáró lett volna a 80-as években, de a Soproni Városszépítő Egyesület érdeme, hogy meggyőzte arról az érintetteket, hogy az zavarná a Lövérek felé a rálátást, így aluljáró valósult meg. Szintén a közlekedést könnyítette a Batsányi utcai gyalogos felüljáró, amit 1967-ben adtak át és 1987-ben bontottak el a vasút villamosításakor. Talán emlékeznek arra, hogy az átkelőnél gyakran feltorlódtak az autók és a gyalogosok a mozdonyok tolatásai miatt, ezért a sorompóra tábla volt függesztve: „10 PERCEN TÚL IS ZÁRVA TARTHATÓ”. ­Wälder József nevét – érdemei elismeréseként – utca viseli (1997), amely az Ágfalvi lakóparkban található. Korábban épp a Batsányi utcát nevezték el (1927 és 1948 között) a városrendezőről.