Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Sopron egykor és ma…
Az Ibolya-tó 1977 körül – a kezdetektől népszerű volt. Fotó: Torma József, Soproni Múzeum

Az Ibolya-tó bekerítésén is gondolkodtak a hetvenes években

Sopron egykor és ma…

Régi fotókon nézegetjük, hogy mutatott egykor városunk, fiatal arcok képmásain igyekszünk felismerni ma már idős embereket – a nosztalgia vagy retró továbbra is hódít. Sorozatunkban mi is régvolt utcákon kalandozunk, megmutatjuk, hogyan nézett ki Sopron egykor, és miként alakul jelenlegi portréja.

Az Ibolya-tó környezete a Jereván-lakótelep egyik legszebb része. A víztükröt körbeölelő nyárfák, fűzek, bokrok között sétálva az élővilág minden rezdülését megtapasztalhatjuk, pedig mintegy fél évszázada nemhogy növényzet, de még tó sem volt... A Kőfaragó téri lakótelep építése 1972-ben a végéhez közeledett. Ahhoz, hogy a negyedik ötéves tervben vállalt lakásszámokat teljesíteni tudják, mindenképpen el kellett kezdeni a Jereván-lakótelep építését. A környéken az ivóvízellátás fontos területei húzódtak, amelyek a város ellátásának szerves részét képezték. Ezek voltak a Somfalvi-galéria és a Bánfalvi-galéria vízgyűjtőterületei, utóbbi a Faraktári kútig haladt. Ezek a vízgyűjtők veszélyeztették volna a magas panelházak állékonyságát, valamint az alapozás készítése szempontjából sem volt a használatuk megnyugtató. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1971-ben határozatot hozott a Bánfalvi-galéria és az Ibolya réti kút megszüntetéséről, aztán később a Faraktári kutat is bezárták. Végrehajtása 1973-ban történt, amikor a kiváltást a fertőrákosi vízmű műszaki átadásával megoldották. A Jereván városrész ivóvizét ma is a Somfalvi-galéria, a Sopron Plaza melletti szivattyúház és a bécsi-dombi víztározó biztosítja.


A vízgyűjtőterület és a kutak megszüntetése még nem volt elegendő, mert a csapadékvíz elvezetéséről is gondoskodni kellett. Az elvezető csatornákat a teljes lakótelep területén ki kellett alakítani, amit egy tározótóba vezettek, ami később az Ibolya-tó nevet kapta. A tó szintjét egy zsiliptolózárral szabályozták, amin keresztül a túlcsorduló víz az Ikva patakba folyik a vezetéken keresztül. A lakótelep-építés a tó kialakításához szükséges földmunkákkal 1973. május 15-én indult. A kialakult tavat – még az év vége előtt – megkapta üzemeltetésre a Sopron és Vidéke Horgász Egyesület. A város azért is adta ehhez a hozzájárulását, mert ez egybeesett a városképi érdekekkel, és úgy gondolták, hogy a dolgozók pihenését is szolgálhatja a környezet. Főleg a Munkásőr úti Általános Iskola (később: Lackner-iskola) tanulói, de a lakótelepen élő gyerekek is gyakran jártak oda. Az önfeledt kikapcsolódás helyszíne volt számukra, gyíkot és békát fogtak a parton, beszélgetve múlatták az időt, de a tó helyenként veszélyes, meredek és laza talajú partján is sétáltak, üldögéltek. A veszélyes helyzet miatt a Munkásőr úti Általános Iskolában a gyerekeket eltiltották a környékről, sőt rendőrök is járőröztek, hogy ne tudjanak a közelben tartózkodni. Egy időben a tó bekerítésén is gondolkodtak, de a veszélyességet aztán 1978-ban tereprendezéssel orvosolták. Napjainkban is szeretnek itt a lakótelepen élők kikapcsolódni, sétálni, de a város más részéről is érkeznek horgászok, pihenni vágyók.

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek

Sopron egykor és ma…

Sopron egykor és ma…

2025. 04. 30. | Bolodár Zoltán

Régi fotókon nézegetjük, hogy mutatott egykor városunk, fiatal arcok képmásain igyekszünk felismerni ma már idős embereket – a nosztalgia vagy retró t...