Furcsa érzés fogja el az embert, mert a mai napig fel tudja sorolni, hogy a régi időkben mit és hol lehetett megvásárolni a Várkerületen. Hozzátartozik, hogy az árucsoportok szerint elkülönülő üzleteknek – piaci verseny híján – nem voltak olyan fantáziadús elnevezései. Rövidáru, Méteráru, Divatáru, Lakástextil, „Papír Írószer”, „Óra Ékszer”, „Férfi és gyermek cipő”, Bőrdíszmű, Játékáru. Nem szeretném az összeset felsorolni. Egyrészt mindegyikből – többnyire – csak egy volt, és egy számmal különböztették meg, ami arra utalt, hogy a működtető vállalat hányas számú boltjáról van szó. Az utolsónak említett játékbolt a Győr–Sopron megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 116. számú boltja volt. A nyolcvanas években egyre inkább terjedtek a „maszekok”, akkor törte meg az üzlet egyeduralmát a gyerekek Hátsókapuban nyíló kedvence, a Delfin sport- és játékbolt. A 11-es elnevezést manapság is használjuk a Hátsókapu és a Várkerület sarkán üzemelő élelmiszerboltra. Honnan kapta a nevét? A szocializmusban ez volt a Soproni Élelmiszerkereskedelmi Vállalat (ÉKV) 11-es számú élelmiszer-/ csemegeboltja. „Kiirthatatlan” a neve. A 14 éves lányom is tudja, pedig már évtizedek óta nem így hívják hivatalosan. Pont az ÉKV üzleteiben vezették be Sopronban a tasakos tejet 1969-ben. A következő év elején azonban már a délutáni órákban nem lehetett tasakos tejet kapni. A hagyományos, üvegben történő elvitelt megtiltották, ezzel a vásárlóknak problémát és bosszúságot okozva. A hiánygazdaság szembetűnő példája azokból az időkből. Néhány emblematikus szaküzletet említenék még: az Előkapuban működött az IKV (Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat) kölcsönzője, ahol akár mosógépet, szőnyegtisztítót, kerékpárt vagy barkácsgépeket, kempingfelszerelést, sőt, tévét és rádiót is lehetett kölcsönözni, vagyis bérelni. Később Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat lett, a logója pedig egy dizájnos nagy X betű volt. Jelmondata: „Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön!” Az Antikvárium a Lenin körút (ma Várkerület) 49-ben működött évtizedeken át, de 1959-es megnyitásakor Lenin körút 13. volt a címe. A hatvanas évek közepén költözött a mindenki által ismert helyére.

A vásárlások ünnep közeledtével komolyabb tervezést és lelki felkészülést igényeltek. A tasakos tej megjelenése előtt a „bevásárlófelszerelés” fontos eleme volt a tejeskanna, de praktikus eszköz volt a necctáska, amely kis helyen is tárolható volt, viszont bevásárlás után az aktuális vásárolt mennyiségű termék tárolásához szükséges méretre tudott tágulni. A legfelkészültebbek még sámlit vagy kisszéket is vittek, ha hús vásárlásába fogtak. Már nyitás előtt beálltak a sorba a „Hús és hentesáru” boltnál, hogy az ünnepre húshoz jussanak. A családtagok váltották egymást a széken, hogy az órákig tartó várakozás unalmát megtörjék.

Tekintse meg kvízünket!