Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Sopron egykor és ma…
Sopron látképe a Kuruc-dombról 1865 körül. Fotó: Rupprecht Mihály, Soproni Múzeum

Beszédes részletek Rupprecht Mihály városportréján

Sopron egykor és ma…

Régi fotókon nézegetjük, hogy mutatott egykor városunk, fiatal arcok képmásain igyekszünk felismerni ma már idős embereket – a nosztalgia vagy retró továbbra is hódít. Sorozatunkban mi is régvolt utcákon kalandozunk, megmutatjuk, hogyan nézett ki Sopron egykor, és miként alakul jelenlegi portréja.

Rupprecht Mihály fotográfus a 19. század második felében több magaslaton is állványra helyezte fényképezőgépét, hogy látképen örökítse meg Sopront. Az akkori technika és gyakran a fényviszonyok sem tették lehetővé, hogy szabadtéren sétáló embereket fényképezzenek, mert a hosszú rekeszidő a fotón többnyire csak elmosódott alakokat vagy homályos szellemfoltokat eredményezett. Ezért volt, hogy ebben az időben elsősorban műteremben fényképeztek, és portrékat készítettek. A témáikat leginkább azokból a festészeti műfajokból választották, amelyek jellemzője a mozdulatlanság volt. Ezek voltak a portré, csendélet, látkép, tájkép. Rupprecht Mihály egyik kedves műfaja volt a városfényképezés. 1865 körül a Kuruc-dombról készített „városportréja” számos érdekességgel szolgál.


Az éles szeműek kivehetik, hogy a Szent György-templom régi tornya látható a képen, ami 1867-ben ledőlt. A mai Paprét területén még nyoma sincs a tornacsarnoknak, aminek 1867 tavaszán kezdték az építését. A fák lombjaiból arra következtetünk, hogy nyáron készült a fotó, így ezen tények birtokában meghatározhatjuk, hogy 1866-ban vagy korábban exponálta. Az ábrázolás egyébként részét képezi egy panorámaképnek, amit négy fotóból vágott össze a fotós. Ezen látszik az evangélikus templom tornya is, amelynek építését 1863-ban fejezték be. Ezek egyértelműen határolják a kép készítésének lehetséges éveit: nagyjából 1865–1866 lehet. Külön szenzációja, hogy az előtérben látható az egykori Lénárt kapu – valószínűleg nem sokkal elbontása előtt. A 17. században Sopront négy városfal határolta. A mai Várkerületen belül egy hármas várfalgyűrű védte az ispáni várat, majd az 1600-as évek első felében egy negyedik városfallal kerítették a várost. Ennek nyomait ma is több helyen felfedezhetjük, például a piacnál, az elkerülőút mellett. A külső városfalon kapukon bocsájtották ki és be az embereket. Ennek egy kedves nyomát őrzi a fotós a Lénárt kapu megörökítésével. Mögötte jellegzetes épületre ismerhetünk. Ma a Széchenyi István Városi Könyvtár otthona, de korábban a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola működött itt. Lám, a 19. századi fotókon a távolból, dombtetőről megörökített város olyan mozdulatlanná, olyan tárgyiassá merevedik, mintha egy csendéletet néznénk. Ennek ellenére – ahogy látjuk – beszédes részletek mesélnek a város múltjáról. Érdemes ezeken elidőzni!

Kapcsolódó cikkek