Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A kassai vértanúk emléke
Wosinszky Kázmér falfestménye a kassai vértanúkról – a Szent György-templomban látható a kép. Fotó: Pluzsik Tamás

A kassai vértanúk emléke

| Pluzsik Tamás | Panoráma

A kassai vértanúknak állított emléket ­Wosinszky Kázmér (1895–1967). A soproni festőművész a Szent György-templomban lévő freskóján örökítette meg a tragikus eseményeket.

Szeptember 7-én a katolikus egyház a magyarországi jezsuita rendtartomány védőszentjeire, a három kassai vértanúra, Körösi Márkra, Grodziecki Menyhértre és Pongrácz Istvánra emlékezik, akik 1619-ben ezen a napon szenvedtek vértanúhalált Kassán.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem fővezérének, Rákóczi Györgynek a hadai 1619. szeptember 3-án érkeztek Kassához, melynek főkapitánya ­Dóczi András volt, aki kétnapos alkudozás után megállapodott Rákóczival a város átadásáról azzal a feltétellel, hogy a katolikus lakosságnak és a papságnak nem esik bántódása. Szeptember 5-én a hajdúk bevonultak a városba, és fölrúgták a megegyezést: Dóczit bilincsbe verték, és elhurcolták a három katolikus papot. Őket kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni, ami a szörnyű kínzások ellenére sem sikerült. Márkot és Menyhértet lefejezték, a még élő, de halottnak hitt Istvánt pedig egy közeli emésztőgödörbe vetették, s mellé dobták a másik két vértanú testét is.

Alig fél évvel a szörnyűségeket követően Bethlen Gábor és a királyi Magyarország képviselői ugyanabban a házban folytattak béketárgyalásokat, ahol a három vértanút megkínozták. A tárgyalásokat követő díszlakoma után Bethlen táncra kérte a nádor feleségét, Pálffy Katalint, aki azzal a föltétellel volt csak hajlandó táncolni a fejedelemmel, ha ígéretet kap a három vértanú holttestének kiadatására. Bethlen a tánc után állta szavát. A kassai vértanúkat 1995-ben II. János Pál pápa szentté avatta.

Az eseményt a soproni Szent György-templom Borgia Szent Ferenc-kápolnájának mennyezetén lévő falfestményen Wosinszky Kázmér soproni festőművész örökített meg. 

Kapcsolódó cikkek