Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A soproni zármanufaktúra
– Automatizált gyártósorunk nincs, egy manufaktúrához hasonlóan működünk – mondta Annus Péter, a DOM-Elzett Kft. ügyvezetője. Fotók: Filep István

A DOM-Elzett Kft. évente mintegy 1000 tonna acélt, 3,5 millió csavart használ fel

A soproni zármanufaktúra

| Győri-Varga Nóra | Panoráma

Vannak köztük tősgyökeresek, vidéki eredetűek és külföldi tulajdonúak – ami közös bennük, hogy változatos tevékenységüket Sopronban végzik. Sorozatunkban a város legjelentősebb cégeit mutatjuk be, ezúttal a DOM-Elzett Kft.-t.

Az Elzett márkanév Sopronban szinte szinonimájává vált a „zár” szónak. Egykor gyakran hangzott el a városban: „Háromféle ember van itt: aki dolgozott az Elzettnél, aki dolgozik, és aki majd dolgozni fog.”. Az eredeti céget még 1901-ben alapították Vasárugyár Részvénytársaság néven, akkoriban lemezmegmunkálással foglalkoztak. 1965-ben három vállalat (a Soproni Zárgyár, a Soproni Tűgyár és a Késárugyár) összevonásából jött létre az Elzett Fémlemezipari Művek soproni gyára, mely már főként épületzárakat és ablakvasalatokat készített. 1991-ben privatizálták a vállalatot: fele-fele arányban vásárolta meg a német Roto és a francia Securidev. 1996-ban vált szét a két cég: a Roto Elzett Certa Kft. fő tevékenységi köre lett az ablakvasalat-gyártás, és kiköltözött Lövőre, míg a zárgyártás maradt Sopronban, az Euro-Elzett Kft.-nél (’96-ban költöztek a Csengery utcából mostani telephelyükre, a Csepel utcába). Jelenlegi nevét, a DOM-Elzett Kft.-t 2018-ban vette fel a vállalat. A Roto és az DOM-Elzett közös tulajdonú felületkezelője, az Elzett Sopron Felületkezelő Kft. szintén a városban van, a Csepel utcában.


– Évi összesen 2,5 millió mechanikusan működő portál- és bevésőzárat, többpontos zárat és rászegező zárat gyártunk, mint amilyen például a 3425-ös kertkapuzár. Ezt még 1934-ben tervezték, de még mindig keresik évi 20–30 ezer példányban – tudtuk meg Annus Pétertől, a DOM-Elzett Kft. ügyvezetőjétől. – Termékeink között máig megtalálhatók a lővérzárak (annak idején ilyenek kerültek a lakótelepek ajtajainak nagy részébe), illetve a másodzárként használatos patkózárak. Ezeket Dél-Afrikában „elzettnek” hívják, mint ahogy mi „stihlnek” nevezzük itthon a láncfűrészt.

A gyártáson túl a cég saját és cégcsoporton belüli termékek belföldi és külföldi forgalmazásával, valamint főkulcsos és zárlati rendszerek telepítésével is foglalkozik (például a Puskás Stadion, a Liget projekt, az atlétikai csarnok, irodaházak, iskolák zárlati rendszerei).


Automatizált gyártósoruk nincs, egy manufaktúrához hasonlóan működnek. Hagyományos acélmegmunkálási technológiákkal (sajtolás, préselés, hegesztés), valamint CNC-vezérlésű megmunkálóközpontokkal dolgoznak. Évente mintegy 1000 tonna acélt, valamint 3,5 millió csavart használnak fel, és számos termékük rendelkezik minősítéssel. – Nem a zár dönti el, hogy egy ház betörhető-e, sokkal inkább számít a betörő rendelkezésére álló idő – folytatta az ügyvezető. – Az, hogy mennyire teljesít megbízhatóan egy zár, mennyi ciklust (nyitás–zárás) bír ki, sokkal fontosabb paraméter. 200–500 ezer ciklus az előírás, de vannak olyan termékeink, amelyek 1 milliót is bírnak.

A DOM-Elzett Kft.-nél 115-en dolgoznak. Munkatársaik lojálisak: van, aki 1975 óta van náluk, sokaknak ez az első munkahelye, és innen mennek nyugdíjba. Juttatási csomagjuk szerteágazó, az elmúlt októberben pedig bevezették a 4 napos munkahetet, hogy energiaköltségeiket csökkentsék. Így napi 10 órában, kiszámítható és rugalmasan szabályozott munkarendben, többnyire egy műszakban végzik feladataikat.


Tekintse meg további képeinket!

Kapcsolódó cikkek