Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Az első városbíró utcája
A Torna és a Pócsi utca között húzódik az Istvánbíró utca, amelyet 1927-ben neveztek el Sopron első városbírájáról. Fotók: Filep István

Híres soproniak nyomában: István bíró nehéz döntést hozott városunkért

Az első városbíró utcája

| Etzl Edgár | Panoráma

Tudja, hol van a Thurner Mihály utca? Vajon kiről nevezték el a Károlymagaslati utat? És ki volt István bíró? Sorozatunkban nevezetes soproni utcákon kalandozunk.

A Torna és a Pócsi utca között húzódik a 150 méter hosszú Istvánbíró utca. A szakaszt 1927-ben nevezték el Sopron első városbírájáról, aki hazánk érdekét saját rokonai épsége elé helyezte.

István bíró életéről keveset tudni. Soproni, várjobbágyból felemelkedett köznemes volt, akinek Kelénpatakon (Klingenbach) voltak birtokai.

Az 1273. évi magyar–cseh háború idején élt, melyben II. Ottokár cseh király IV. László magyar király ellen folytatott hadjáratot. A jelentős túlerőben lévő cseh király Győr elfoglalása után erősebb ellenállásba ütközött, így ahelyett, hogy az ország belseje felé fordult volna seregével, nyugati városok elfoglalására indult. 1273. október 3-án érkezett Sopronhoz, melyet Péter várnagy védett. A város eleinte bízott a felmentő sereg érkezésében, és nem adta meg magát, ezért II. Ottokár 14 faltörővel kezdte ostromolni a falakat. Miután nem érkezett segítség, a várnagy árulással átadta a várat a cseh királynak. II. Ottokár kiváltságokat adott a városiaknak, de hűségük biztosítása érdekében az előkelő családok fiait túszként magával vitte: Istvánnak Miklós nevű fia és két nővérének egy-egy fia is közöttük volt.

1273. október 1-jén azonban Habsburg Rudolfot választották német királlyá. Mivel II. Ottokár nem fogadta el a választást, megfosztották őt német birtokaitól. A német király 1276-ban hadat üzent a cseh királynak. IV. László szövetségre lépett I. Rudolffal, és megkezdte az elfoglalt városok felszabadítását.

Ekkor már István állt a város élén, és döntenie kellett: ellenáll a magyar királynak, vagy megnyitja előtte a város kapuit, sorsukra hagyva a túszokat, köztük saját rokonait. A városvezető félelmén felülkerekedett a hazaszeretet, és a király lovasai előtt megnyíltak a város kapui.

IV. László jutalmul a Lövérek egészét városunkhoz csatolta, majd 1277. november 20-án szabad királyi városi kiváltságokat adományozott Sopronnak, így István lett az első városbírónk.

Hárs József helytörténész szerint István bíróról évszázadokon át megemlékeztek április 24-én, Szent György napján, amikor évente vezetőséget választottak a soproni polgárok.

(Írásunkhoz a Soproni Szemlében és Hárs József helytörténész emlékhonlapján elérhető adatokat használtuk fel.)

Az utcasorozatban megjelent írásokat ezen az oldalon gyűjtöttük össze.

Kapcsolódó cikkek