Az új Szent Mihály-temető oldalfalánál lévő, Munczy Lajos sírján található szobor, Róna József (1861–1939) alkotása, egy hegedűt tartó nőalak Cinka Pannát (1711–1772) ábrázolja. Az állítás megjelent egy írásban, aztán gyorsan terjedt a kételkedés nélkül működő közvélekedésben, és sajnos több soproni szerző munkájában is fellelhető.

A kérdések, amelyeket fel kellett volna tenni a fentiekkel kapcsolatban: miért készített volna a neves művész egy másik emberről szobrot az 1910-ben elhunyt Munczy Lajos sírjára? Miért adott volna a híres zenész özvegye ezért vagyonnyi összeget? Vajon milyen öltözéke lehetett a 18. században élt virtuóz női prímásnak?

Cinka Pannát a róla szóló ábrázolások tarka ruhában, szájában rövid pipával vagy zsinóros férfiruhában mutatják. Olyanban, amilyenben a legenda szerint nagyapja muzsikált II. Rákóczi Ferenc seregében. Golyvája miatt előnytelen külseje volt, de zenei tehetsége, erényes élete és jó modora miatt nagy tisztelet övezte (Sárosi Bálint: A cigányzenekar múltja 1775–1903 Az egykorú sajtó tükrében, Nap Kiadó 2004).

Az igazság az, hogy az allegorikus szobor Erkel Sándornak, az Operaház karnagyának a sírjára készült. Márkus Géza építész készített hozzá obeliszket (Baranyai Lenke: A Munczy család S. Sz. 57. 1. sz. 2003). A síremléket 1905-ben avatták fel. Rajta a zene búsongó géniusza látható, írta a Vasárnapi Újság 1905. évi 45. száma cikkének a szerzője.

Ezt erősíti meg Tóth Vilmos történész kutatása, miszerint a Kerepesi úti temető 28. parcelláján, Erkel Sándor sírján levő szobor, Róna József kiváló alkotása a „magyar zene” allegorikus alakját jeleníti meg. A mester a nőalakot Vészi Margitról, több művész múzsájáról mintázta (Tóth Vilmos: Budapesti temetkezési helyek soproni vonatkozásai SSz. 63. 1. 2009.).

Ennek a műalkotásnak a modellje alapján rendelte meg 1910-ben Munczy Lajos özvegye a szobrot. Mögéje egy egyszerűbb, vésett kereszttel díszített obeliszk került, a nőalak pedig kis változtatásokkal még kecsesebb lett.