Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
FÉSZ Zrt.: tradíciók és stabilitás
– Egy erős, közepes méretű, tisztességes, vidéki cég vagyunk – mondta lapunknak Khaut András, a FÉSZ Zrt. igazgatóságának elnöke. Fotók: Filep István

Khaut András: Nagyon jó szakembergárdánk volt és van is, de küzdünk a megtartásukért

FÉSZ Zrt.: tradíciók és stabilitás

| Győri-Varga Nóra | Panoráma

Vannak köztük tősgyökeresek, vidéki eredetűek és külföldi tulajdonúak – ami közös bennük, hogy változatos tevékenységüket Sopronban végzik. Új sorozatunkban a város legjelentősebb cégeit mutatjuk be.

Több mint 65 éve van a piacon, túlélte a rendszerváltást, számos jellegzetes soproni épület építője, felújítója – ez a FÉSZ, a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. Nevükben és tradícióikban ott a „fertődi”, székhelyük azonban már a ’90-es évek óta Sopronban van.

A céget 1957-ben Fertődi Építőipari Szövetkezet néven 15 mesterember alapította azzal az elsődleges céllal, hogy az Esterházy-kastélyt felújítsa. Ez a szövetkezet a ’80-as években az ország egyik legnagyobbika volt, egy magántulajdon a sok állami között. A felújítások mellett mezőgazdasági épületeket, istállókat, terménytárolókat építettek. – A ’70-es években jött egy fordulat a francia alagútzsalus építéstechnológia bevezetésével – avatott be a vállalat történetébe Khaut András, a FÉSZ Zrt. igazgatóságának elnöke. – Ezzel a módszerrel épült a Jereván-lakótelep egy része, a Makó és az Ibolya utca, a József Attila utca társasházainak egésze. Ekkor kezdtünk el iparszerűen lakásokat építeni, a létszámunk pedig a ’80-as évek elejére elérte az 5–600 főt. A rendszerváltás előtt nem voltak alvállalkozóink, generálkivitelezőként kizárólag saját kapacitásainkkal próbáltunk megállni a lábunkon.

Az új inkubátorház Fotó: Filep István

Mérföldkövet jelentett a FÉSZ életében 1986 is, amikor a dán VELUX be akart jönni az országba. A jogszabályok akkoriban nem tették lehetővé, hogy a cég 100 százalékban külföldi tulajdonú legyen: a FÉSZ akkori vezetőinek köszönhetően egy vegyesvállalat jött létre a dánok és a fertődiek között. – 1992-ben aztán a VELUX kivásárolt minket, a vételárból pedig elkezdtünk lakásokat építeni, így éltük túl a rendszerváltást, ekkor alakultunk részvénytársasággá – folytatta Khaut András. – Ekkor készült el egy korábbi telephelyünkön a Baross úti társasház, majd a Gödör játszótér beépítése. Így teremtettünk magunknak piacot, amikor összeomlottak az állami megrendelőink. A mai napig saját ingatlanfejlesztéssel vészeljük át a hullámvölgyeket.

József Attila utcai társasházak Fotó: Filep István

Khaut András főmérnökként 1990-ben került a FÉSZ-hez, 1995 óta vezeti azt; a részvények nagy része a tulajdonában van. A valamikori 246 milliós jegyzett tőkéjű részvénytársaság ma már 3 milliárd fölötti saját tőkével rendelkezik. Árbevételük a piachoz igazodva hullámzik, direkt munkavállalói létszámuk csökkent, alvállalkozóik száma nőtt. – Nagyon jó szakembergárdánk volt és van is, de küzdünk a megtartásukért, mert egyre kevesebben vannak – tette hozzá a vezető. – A FÉSZ ereje a tradíciókban, a múltban van, a tapasztalatokban, a felhalmozott tudásban, a stabilitásban. Mi egy erős, közepes méretű, tisztességes, vidéki cég vagyunk. Sosem okozott gondot, hogy értékesítsük a lakásainkat, mert az emberek tudták, ahol a FÉSZ-zászló kinn van, azt az építkezést be fogják fejezni. A jövő mindig változást hoz, melyre fel kell készülni, alkalmazkodni, figyelni, előre nézni. Vallom, mindig van kiút: ha egy ajtó becsukódik, valahol kinyílik egy másik.

A FÉSZ Zrt. nevéhez fűződik például a Lőver uszoda, a Lenck-villa, a Múzeumnegyed, a kórház és számos oktatási intézmény rekonstrukciója, az Árpád utcai parkolóház, a József Attila utcai társasházak (felvételünkön) és a Jereván-lakótelep egy részének megépítése. Jelenleg az új inkubátorházon, a Lenkey utcai rendelőintézeten, valamint hamarosan a piac lefedésén dolgoznak.

A Lőver uszoda Fotó: Filep István

Kapcsolódó cikkek