A közös múlt emléke
2025. 04. 09. | Huszár JuditFelavatták a 80 évvel ezelőtt Brennbergbánya határában mártírhalált halt erdélyi fiatalok új kopjafáját. Jó szerencsét! címmel tartottak szombaton túr...
Sajátos varázs, izgalmas történelem, mesélő műemléki házak, üde erdei környezet: csak néhány azok közül a jellemzők közül, amelyek Sopront idézhetik. Sorozatunkban a városhoz kötődő, közismert emberek vallanak soproniságukról. Ezúttal Gömöri János régészt kérdeztük.
– Öt és fél évtizede, fiatal régészként kerültem Sopronba a munkám révén, azóta gyökeret eresztettem a városban, és ma már büszkén vallom magam soproninak – kezdte Gömöri János. – Ha visszarepülök a múltba, akkor élénken él emlékezetemben egy soproni tanulmányi kirándulás, elsőéves régészhallgató voltam az ELTE-n, és a Farbricius-házban tartották a felsőbb évesek a „felavatásunkat”. Ez egy vicces eljárás volt, amiből számomra elsősorban a hely szelleme maradt meg, illetve a minket vezető Csatkai Endre magával ragadó kalauzolása. Az első sorban álltam, és mintha végig nekem mesélt volna. Máig él bennem ez a meghatározó kép. Egykori kapcsolódásom még a várossal, hogy a kiskunhalasi laktanyában katonáskodtam, ahol soproni erdész egyetemistákkal találkoztam, akik mindig átéléssel énekelték a híres erdész dalokat. Egyszóval sok jel mutatott arra, hogy nekem közöm lesz Sopronhoz, ahol végül új otthonra találtunk.
A munkája révén került a Soproni Múzeumba, a soproni műemléki ásatásokat, elsősorban a városfalak feltárását irányította, meghatározta a római kori Sopron, Scarbantia fórumának elhelyezkedését, és feltárta az antik város úthálózatának egy részét. Ahogy kiemelte, nagyon jó, a városért szívvel-lélekkel tevékenykedő szakemberekkel dolgozhatott együtt pályakezdőként, akiktől sokat tanult. Így meghatározóak maradtak számára az egymást váltó műemlékes építészek, akik jelentős szerepet játszottak Sopron műemléki rekonstrukciós programtervének megalkotásában, valamint végrehajtásában, és a műemlékfelügyelet soproni építésvezetője, Orosz József is, aki a kezdetektől a Fórum múzeum létrehozásáig mindenben segítette az ásatási munkákat. Sok soproni helyet őriz a szívében, így a Várfal sétányt, ahol ő is sokat dolgozott egykoron, napokon keresztül tudna mesélni titkairól éppen úgy, mint a Várhelyről és környékéről, ahová a történeti emlékpark régészeti hatástanulmányát készítette. Nagyobb ásatást vezetett a bécsidombi amfiteátrumban is. Szívesen sétál a Soproni Parkerdő egyik ékköveként kialakított Várisi sétaúton és a mellette futó borostyánkő út közel 2000 éves töltésén. A város egyik meghatározó értékének tartja a civil szervezetek tevékenységét, amelyből ő is aktívan kiveszi a részét. Sopron antik múltjának, műemlékeinek, értékeinek a megőrzése és a velük kapcsolatos tudás megismertetése céljából kezdeményezte a Scarbantia Társaság megalapítását. Két másik kutaróriumi taggal együtt gondozza a Scarbantia Régészeti Park Alapítványt. A régészeti műemlékek turisztikai vonzerejének növelése céljából nemzetközi régészeti konferenciát is szerveztek Sopronban.
A Pro Urbe Sopron díjjal kitüntetett Gömöri János 1944-ben született Hevesen, 1969-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett régész–történelem szakos diplomát. 1970-ben került Sopronba, ahol 2006-os nyugdíjba vonulásáig a Soproni Múzeum kutatójaként főleg az Országos Műemléki Felügyelőség helyi régészeti ásatásait vezette, és a múzeum gyűjtőterületén leletmentéseket végzett. A soproni helytörténeti kutatás terén is tevékenykedett. Nevéhez kapcsolódik a Scarbantia Társaság megalapítása. Számos magyar és idegen nyelvű szak- és tudományos ismeretterjesztő könyv és cikk szerzője.
Felavatták a 80 évvel ezelőtt Brennbergbánya határában mártírhalált halt erdélyi fiatalok új kopjafáját. Jó szerencsét! címmel tartottak szombaton túr...
Sajátos varázs, izgalmas történelem, mesélő műemléki házak, üde erdei környezet: csak néhány azok közül a jellemzők közül, amelyek Sopront idézhetik....