Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Háborúról a gyerekeknek
Kasnya-Kiss Dalma Réka tanácsadó szakpszichológus maga is segítséget nyújt, a karitatív tevékenységben gyerekek is részt vesznek – ezzel csökkenthetjük a szorongásukat. Fotó: Filep István

Óvodás korúaknak ne mutassunk felvételeket a harcokról!

Háborúról a gyerekeknek

| Köves Andrea | Panoráma
Nemcsak a felnőttek biztonságérzetét ásta alá a február 24-én kitört háború, de a kisebbek és nagyobbak lelkét is megbolygatta. Vajon hogyan beszéljünk minderről gyermekeinkkel? – erről kérdeztem Kasnya-Kiss Dalma Réka tanácsadó szakpszichológust.

– Négy gyermeket nevelsz, így személyesen is átéled, miként is hat rájuk ez a tragikus élethelyzet…

– Mikor a fiaimmal leültem beszélni a háborúról, a legidősebb azt mondta: „Anya, engem ne nyugtass! A Covidnál is azt mondtad, hogy nem lesz baj!”. Ez a rövidke mondat nagyon árulkodó, a járványügyi helyzet árnyékában ez az újabb vészhelyzet sok esetben irreális félelmeket mozgat meg a gyerekekben.

– Hány éves kortól érdemes leülni a gyerekekkel, és beszélgetni arról, hogy mi zajlik most a világban?

– A háborúról való beszélgetés már az óvodás korúak számára is fontos, hiszen ha nem tőlünk hall róla a gyermekünk, akkor az ovis csoporttársaitól, nagyobb testvérektől vagy másoktól. A harcokról való beszélgetést soha ne tabusítsuk, hiszen amiről nem szólunk, ami titok, az a gyermekben szorongást okoz. Hasznos lehet a szülői visszakérdezés: „Igen, háború van a szomszéd országban, te mit tudsz róla?”. A kérdésre adott gyermeki válasz segít abban, hogy felmérjük, milyen tévhitei, szorongásai vannak gyermekünknek, és tényleg arra válaszoljunk, ami érdekli. A saját szorongásainkat, félelmeinket csak részben osszuk meg a gyerekekkel, de fontos, hogy ne próbáljuk eljátszani, hogy minden tökéletesen rendben van!


– Hogyan közelítsünk a témához korosztályonként?

– Óvodásoknál kerülendő a háborúval kapcsolatos képanyag megmutatása, viszont a részletek ismertetése nélkül, ha kérdezi, beszélhetünk arról is, hogy a háborúnak vannak áldozatai is. A háborúval kapcsolatos szerepjátékoktól ne ijedjünk meg, hiszen az a gyermeki feszültség levezetésének egy módja éppúgy, mint ha a rajzukon jelenik meg a háború. Kiskamaszokkal, kamaszokkal tényszerűbben beszélgethetünk a háborúról. Megnézhetjük a térképen az érintett helyeket, mesélhetünk a történelmi összefüggésekről is. A helyzet arra is alkalmat nyújthat, hogy előjöjjenek azok a háborús történetek, amelyek a családi legendáriumban vannak, melyekről a nagyszülők, dédszülők meséltek.

– A beszélgetésen kívül mi segíthet még a gyerekeknek a helyzet feldolgozásában?

– A gyermek figyelmét irányítsuk arra, hogy mit segíthet! Az aktivitás csökkentheti a témával összefüggésben megjelenő szorongást. Menjünk el együtt adományokat vásárolni, vigyük el ezeket együtt az adománygyűjtő pontokra, és olvassunk a gyerekeknek olyan szép, az ukrajnai háborúval összefüggésben lévő történeteket, amelyek az emberi jószívűségről, segítőkészségről, jóságról szólnak! 

Kapcsolódó cikkek

Visszapillantás alkonyatkor – 20.

Visszapillantás alkonyatkor – 20.

2023. 01. 25.

A faragott kövek, az utcák, meg a terek némán is üzennek, sugallanak, tanítanak. Megmutatják, merre kell menni. Nemcsak a fizikai valónkban kanyarítju...