Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Mindig visszatér az alaphanghoz
– Az a soproni helyszín, amihez életem legtöbb jelentős eseménye kötődik, az egyértelműen a Liszt épülete – mesélte lapunknak Schárfy Zoltánné Halmos Erika. Fotó: Filep István

Halmos Erika – Azért szeretem Sopront – mert megtestesíti a harmóniát

Mindig visszatér az alaphanghoz

| Köves Andrea | Panoráma

Sajátos varázs, izgalmas történelem, mesélő műemléki házak, üde erdei környezet: csak néhány azok közül a jellemzők közül, amelyek Sopront idézhetik. Sorozatunkban a városhoz kötődő, közismert emberek vallanak soproniságukról. Ezúttal Schárfy Zoltánné Halmos Erikát, a ­Horváth József Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanárát kérdeztük.

– Sopron számomra a harmónia, ami körülvesz a mindennapokban – kezdte Schárfy Zoltánné Halmos Erika. – Egy séta a belvárosban vagy a Lövérekben, túra a környező erdőkben, egy kerékpárkör Sopronbánfalván képes biztosítani az egyensúlyt, kisimítani a göröngyöket. Ha megkérdezik tőlem, van-e olyan hely Sopronban, ami a legkedvesebb, a sok közül nem tudnék választani, ám amihez életem legtöbb jelentős eseménye kötődik, az egyértelműen a Liszt épülete. Már diákként gyakran jártam benn. Vonzotta a fiatalságot koncertekkel, ifjúsági találkozókkal, rendezvényekkel, a pincében akkoriban zenés klub működött, több együttes, szakkör tevékenységéhez adott teret.

Életpályája meghatározó élménye maradt, amikor először szerepelt a nagyterem színpadán, zeneiskolásként itt zongorázhatott a nagyszerű Steinway zongorán. Játszhatott az akkor még meglévő orgonán is, kísérve az egykori Európa-hírű Liszt Ferenc Női Kart, mely szintén a Lisztben kapott próbatermet és koncertlehetőségeket. Ebben az épületben tárta ki először kapuit a ZENE*VÁR, amelyre mind a mai napig meleg szívvel emlékszik vissza.

– 2002-ben kezdeményeztem a soproni zeneiskola azóta is népszerű, kisiskolásoknak szóló hangszerbemutató-sorozatát, melynek több éven át a Liszt-központ nagyterme adott helyszínt – folytatta Halmos Erika. – Számtalan alkalommal muzsikáltam az épület több szegletében, a Liszt, Petőfi, Munkácsy, Széchenyi teremben egyaránt, kórusban énekelve, zongorakísérőként, kamaraegyüttesben vagy éppen a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekarban közreműködve. Mindig úgy éreztem, hogy ez a megfelelő közeg és légkör a zenéléshez.

Ugyanezt éli át a „másik oldal” képviselőjeként, nézőként is a Liszt-központban, szívesen meghallgatja helyi és vendég együttesek, művészek koncertjét, érdeklődik a kiállítások és irodalmi előadások iránt is.

Nagy értéknek tartja és élvezi a bőséges, változatos zenei kínálatot. Ahogy fogalmazott: – A Liszt számomra azt jelenti, mint a zenében az alaphang: bármerre, bárhogyan kanyarog a dallam, előbb-utóbb visszatér az alaphanghoz.

Schárfy Zoltánné Halmos Erika zenei pályafutása a soproni zeneiskolában indult. Már kisgyermekként elvarázsolta a zene és a zongora is. Korán elkezdte a társas zenélést, tanárai is felismerték tehetségét, így nem is volt kétséges és kérdéses számára a pályaválasztás. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola után három évet a gödöllői zeneiskolában tanított, majd visszatérhetett szeretett városába és zeneiskolájába, ahol immáron négy és fél évtizede oktat.

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek