Bolodár Zoltán a Soproni Múzeum fotó adattárosa – sokan úgy ismerik őt, mint aki régi fényképeket „mutogat”. A Retro Sopron sorozata legalábbis erről szól, egyfajta vizuális időutazás. Nyáron például a Jereván-lakótelepről is hallhattak az érdeklődők – a Kodály téri szolgáltatóháznál lévő füves területen mesélt Zoli és a képek is. A rendezvény sikerén felbuzdulva kezdte el kutatni a soproni lakótelepek történetét, erről írt tanulmánya a tervek szerint két részletben jelenik majd meg a következő Soproni Szemlékben.  

– Úgy láttam, hogy ez a téma sokakat megérint, hiszen akik valamelyik lakótelepen nőttek fel, azok ugyanolyan nosztalgiával tekintenek vissza gyermekkoruk színhelyére, mint akik mondjuk, faluról származnak – meséli Zoltán. – Sopronban 1969-ben kezdődött a panelek építése, az első házak a Kőfaragó téren emelkedtek. Itt 1119 panel­lakást adtak át, a József Attila-lakótelepen 538, a Jerevánon pedig 3634 készült.

Mivel a Kőfaragó téren viszonylag kicsi volt a hely, ezért került szóba az Ibolya rét beépítése. A korábbi mezőgazdasági területen csak három ház állt öt lakással, ezek tulajdonosait kártalanították. A terület alatt húzódott viszont az úgynevezett Bánfalvi Galéria, ami biztosította a város vízellátásának egy részét. A munkákat ezért csak azután tudták elkezdeni (1973-ban), amikor a soproni vízellátó rendszerbe bekapcsolták a fertőrákosi vízművet. – Először kialakították az Ibolya-tavat, majd érkeztek a beton­elemek a győri Házgyárból – folytatja Bolodár Zoltán. – A Tó utcában és a Teleki Pál utcában adták át az első házakat 1974-ben, összesen 202 lakásba költözhettek be a tulajdonosok vagy bérlők. Az egészséges élet szempontjából nagy előrelépés volt ez, Sopronban ugyanis ekkor még rengetegen éltek fürdőszoba nélküli, vizes, dohos házakban. Persze, sokaknak nem tetszettek a kockaépületek, de a soproni lakótelepeket viszonylag szellősre tervezték, sok a zöld terület és a szolgáltatásoknak is bőven jutott hely, ahogy az oktatási intézményeknek is.

Az utolsó házakat egyébként 1985-ben adták át a Jerevánon. A 80-as években már zömében nagyobb lakások épültek, míg kezdetben a kétszobás panelokat alakították ki. És hogy mennyibe került egy-egy ingatlan? Az áruk folyamatosan emelkedett, de a 70-es években még bőven lehetett kétszázezer forint alatt kapni lakást.

A tervezők és a lakók

A Jerevánon lévő panelházakat a győri tervezőiroda munkatársai tervezték, gyakran előfordult, hogy házanként más végezte a munkát. A József Attila-lakótelepet viszont egy hölgy, Ligeti Gizella tervezte. Azt a városi tanács végrehajtó bizottsága hagyta jóvá, hogy kik költözhettek be az ingatlanokba, de az előírások szerint elsősorban fiatalok és 70 százalékban fizikai munkások vagy a termelést közvetlenül irányító emberek kaphattak panellakást.