– Ahogy elgondolkodtam a városhoz való rendkívül erős kötődésemről, megfogalmazódott bennem: soproninak lenni kiváltság. Amikor csak tudok, vonatra szállok, és utazom szülővárosomba – kezdte Sulyok Gabriella. – Az állomástól csupán néhány perces séta a műtermem, ahova felsétálok a lépcsőn, és szó szerint újjászületek. Kinézek az ablakon, látom a Károly-magaslat vonulatát, az erkélyem előtt álló gyönyörű cédrusfát, majd bemegyek a városba egy kis felfedezőútra, vajon helyén van-e a Tűztorony, megcsodálom a Várfal sétányt, a Színház utcai résznél megérintem a termésköveket. Ez egyfajta rituálé számomra, amely része annak, hogy hazaérkeztem.

Sulyok Gabriellának Sopron jelentette a gyermekkor varázsát, ifjúságát a hangulatos kis cukrászdák teraszaival, a középiskolás bálokkal. A legmeghatározóbb élményét Ágoston Ernő híres rajziskolájában szerezte, a neves festő–grafikus a fiatal tehetségeket szenvedélyesen tanította, szemléletmódot adott számukra. Öt tanítványa is bejutott a Képzőművészeti Főiskolára, köztük Sulyok Gabriella is. Ezért is annyira fontos számára Sopron Fő terének egyik ékessége, a Gambrinus-ház, amely a rajziskola első helyszíne volt. A belváros más része is meghatározó a művész számára.

– A város megrendelésére rajzoltam meg Sopron látványtérképét, ekkor egy éven át merültem el a megjelenített utcák legapróbb kis részleteiben – folytatta Sulyok Gabriella. – Amikor kialakult a szerkezete, főleg a belvárosi résznek, akkor tapasztalhattam meg, hogy a város minden utcája valamilyen mértékben ívelt. Egészen addig nehezen tudtam volna megfogalmazni két szóban, mit is jelent számomra Sopron, a munka közben azonban eszembe jutott: „az oltalom esszenciája”. A város hihetetlenül gazdag mesélő műemlékekben, amelyek természetesen számomra is meghatározóak, ám a téma kapcsán inkább egy másik jellemzőjét emelném ki, ami engem elvarázsolt. A belvárosi kis utcák udvarai, amelyek átvezetnek egy másik kis utcába. Ezek azért annyira gyönyörűek számomra, mert fellehető bennük a barokk megfogalmazása, ugyanakkor végtelenül intimek, bensőségesek ezek a kis terek, ahol a mindennapi élet lenyomatai találkoznak a múlttal. Ezek a kis udvarok is nagyon inspirálóak, de bármilyen furcsa, a Sopron és Budapest közötti vonatutak is éltetnek. Az utóbbi évek természetszerű rajzait éppen ezek ihlették: csak néztem ki az ablakon, és megéltem, hogy az ég, ami elém tárul, mennyire mozgalmas. Egyszóval az életemben valahogy minden visszavezethető Sopronra.

Tekintse meg kvízünket!