– Nehéz válaszolni, ha az embertől azt kérdezik, miért szereti a szülővárosát, mintha azt kérdeznék tőle, miért szereti az anyját – kezdte Hegyi Ferenc. – Eszmélésünktől kezdve megtapasztaljuk hangulatát, szokásait, belénk ivódik látványa. Bármily szép helyeken élünk később a világban, akkor is ez lesz a legkedvesebb. A magam részéről szerencsés vagyok, mert a Soproni-medence egyik peremén, a Bécsi utcában születtem, ahol a házunk feletti kertből letekintve elém tárult a belváros kézzelfogható közelségűnek tűnő templomtornyaival, balról pedig a Szent Mihály-templom impozáns tömbje magasodott. Jóval később, harmincéves pesti kitérő után visszatérve viszont a medence másik pereméről, a Lövérekben fekvő Villa sorról szemlélhettem, szemlélhetem városunk csodálatos panorámáját.

Hegyi Ferenc a Széchenyi-gimnázium diákjaként iskolába menet-jövet naponta áthaladt a Festő közön, a Tűztorony alatt és a belvároson. Ahogy ezzel kapcsolatban fogalmazott: „Soha rosszabb útvonalat!”. Az épített szépségek szemléletén túl bekapcsolódott a város szellemi életébe is. Csatlakozott a Jövendő című ifjúsági lap körül kialakult irodalmi körhöz, melyből később kinőtt a Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Csatkai Endre, a neves művészettörténész egy dolgozatát olvasva a tanítványává fogadta. Rengeteget tanult tőle Sopronról, a művészetekről, a világról.

A jogi diploma megszerzése után visszatért Sopronba, ahol a KISZÖV jogi iroda tagjaként kezdett dolgozni, és bekapcsolódott a város irodalmi életébe is. Sopronban találta meg a magánéleti boldogságot is, felesége, Erzsébet, a Széchenyi-gimnázium angol–történelem szakos tanáraként dolgozott. Barátságot ápolt Sarkady Sándor költővel és Giczy János festőművésszel, akik igazi szellemi inspirációt jelentettek számára, a Sarkady Sándor kezdeményezte Soproni Füzeteknek a kezdetektől a szerzője volt. Bár hosszú évekig dolgozott Budapesten, igazi otthona mindig szeretett városa maradt.

– Feleségemmel visszavágyódtunk Sopronba, ezért közel két évtizede visszaköltöztünk, és regényeimet is itt írtam. Történeteim fordulóit a Villa soron bandukolva – és megpihenve a Nepomuki Szent János-kápolna előtt – gondoltam ki.

Hegyi Ferenc 1947-ben született Sopronban, jogi diplomáját Pécsett szerezte. Pályakezdőként Sopronban dolgozott, majd a 70-es évek végén Budapestre költözött. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium parlamenti titkáraként részt vett a rendszerváltás folyamatában, szakértőként közreműködött számos jelentős jogszabály megalkotásában, munkája során kiemelt figyelmet fordított Sopronra. Később a Környezetvédelmi Minisztérium kabinetjében, majd az Állami Számvevőszék központjában dolgozva olyan élményeket szerzett, amelyeket regényeiben is feldolgozott. 2007-ben költözött vissza Sopronba. 

Tekintse meg kvízünket!