Azt, hogy a kémia mennyire izgalmas tantárgy, megtapasztalhatták azok a rothos diákok, akiket 3 évtized során tanított, illetve azok a licisták, akik élvezhették a most nyugdíjba vonuló pedagógus óráit. Mindemellett megyei kémia szaktanácsadóként is tevékenykedett.

– A kémiát és a fizikát kísérletezésen keresztül lehet megszerettetni, fontosságukat pedig a mindennapi életben betöltött szerepük megláttatása révén a legegyszerűbb elfogadtatni – mondta Horváth Lucia. – Az erdészeti szakközépiskolában éveken keresztül egész osztálynyi tanuló érettségizett az országos szintnél magasabb átlaggal kémiából. Szerencsés voltam, mert pályám legnagyobb részében az erdészeti technikumban egy hagyománytisztelő, a természettudományos műveltséget fontosnak tartó nevelőtestület tagja voltam. 1984–2008 között az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaversenyen huszonkettő megyei első helyezett tanulóm volt, közülük három az országos mezőnyben is első helyezést ért el. A „Kémia élőben, tárgyban, minden pillanatban” című csapatverseny országos első helye pedig igazolta, hogy használható tudást kaptak diákjaim.

2009-ben óraadóként került a Líceumba, ahol a kémia érettségi vizsgára készülő, zömmel orvosi, állatorvosi egyetemre pályázó diákok fakultációs óráit vállalta. A tervezett két tanévből tizenkettő lett, mert Tölli Balázs igazgató felkérte az Öveges program szakmai irányítására és a természettudományi laboratórium kialakítására, vezetésére.

– Szakmai munkám megkoronázásának tekintem ezt a feladatot – folytatta Horváth Lucia. – A laboratóriumban a líceumi diákokon kívül sok száz soproni általános iskolás kisdiák kísérletezhetett, és ismerhette meg a természettudományok mindennapi életben betöltött szerepét, fontosságát.

Friss nyugdíjasként is tele van tervekkel: természetfotós férjével rendszeresen járják az erdőt, mezőt, gyermekeivel és hat unokájával még több élménydús programot tervez, barátaival nagyokat barangol a környéken.