A legendák nyomában
| Madarász Réka
Első helyezést ért el a Családi legendárium pályázaton a 7–12 évesek között Biczó Flórián, a Hunyadi-iskola harmadikosa. A másik kategóriában Sztahovszky Dániel nyert. Mindkét fiatalember szerkesztőségünk vendége volt.
Biczó Flóriánnak nem ez volt az első videója: legutóbb a kishúga, Karolina 7. születésnapjára állított össze egyet. A Macskakő Gyermekmúzeum pályázatáról anyukájától és az előző napközis tanító nénijétől hallott. Édesanyja és az ő operatőr kollégája segített neki egy kicsit, de A szétszakított család című kisfilmet a fiú egyedül tervezte meg.
– Apukám és a nagymamám sok érdekes családi történetet mesélt már, de nagyié volt a legizgalmasabb, ezért ezt választottam – kezdte a fiú. – A filmemben éppen egy poncichter sütit készít, közben pedig megosztja velünk a szülei történetét: az apjáét, aki szovjet hadifogságba került, és az édesanyjáét, akit kitelepítettek, de visszaszökött a férjéhez, és ólakban, valamint egyéb helyeken bujkált, nehogy megtalálják.
Mivel a videót nem sikerült elsőre felvennie Flórinak, a nagymama rekordot döntött: másodszor is megsütötte a sterclit, amit évente egyszer szokott. A fiú szereti a testnevelést, a digitális kultúrát és a rajzot, ám a kedvencei az állatasszisztált órák, ugyanis rajong az állatokért. Szabadidejében lovagol, furulyázik és társastáncra jár.
– A Soproni Madármentnő Alapítványnál pályáztam egy törpenyuszira – folytatta. – Már egy ppt-t is készítettem róla. Nemsokára meg is nézhetem Pomot, és nagyon bízom benne, hogy hamarosan haza is vihetem. Volt már egy nyuszim, Tappancs, akit a 7. születésnapomra kaptam, és folyamatosan a macskákat kergette, bár sokkal kisebb volt náluk. Van egy 17 éves mentett macskánk is, Kokszi, továbbá két két és fél éves cicánk, Hédi és Zokni. A kishúgom elsősorban a macskákról gondoskodik, de esténként én etetem meg őket és a halainkat is.