Úgy tűnik, Rozsonits Szonja az apai nagymamájára hasonlít, aki imád mesélni, „akkor is, ha nem kérdezik”. A cserfes 8 évesnek sem volt szüksége sok biztatásra.

– Mivel éppen karácsony volt, amikor beszélgettünk Mamival, főleg a régi idők ünnepeiről mesélt – kezdte Szonja. – A vacsorát vagy ő készítette, vagy az anyukája, amíg ő díszített. Rendkívül érdekesnek találtam, hogy mi mindent tettek fel a fára: pattogatott kukoricát fűztek, szaloncukrot, karamellt akasztottak fel rá, sőt a nagyobb gyerekek még füzetet, radírt és ceruzát is. A pályázat díjátadójáról sajnos lemaradtunk, de később, amikor beugrottunk az oklevélért és a csokiért, fénykép is készült rólam, aminek nagyon örültünk.

A kislány teljesen biztos benne, hogy idén is készül valamivel a pályázatra: ezúttal valószínűleg az apukáját vagy az anyukáját fogja kikérdezni.

Szonja nagyon szeret iskolába járni, szinte csak ötösei vannak, na jó, időnként becsúszik egy–egy négyes is. A kislány kedvence az olvasás.

– Nagyon szeretem a könyveket – részletezte. – Tetszenek a színes képek, de az se baj, ha nincsenek, mert olyankor a képzeletemmel helyettesítem őket. Azért is fontos, hogy gyakoroljam az olvasást, mert így majd a gyerekeimnek sem akadozva fogok mesélni. Egyelőre viszont a babáimat szórakoztatom. Ha rossz kedvem van, felvonulok a szobámba, és olvasok.

Az iskola után Szonja gyakran sportol, aerial jógázik ugyanis. Aki nem ismerné ezt a sportágat, annak részletesen elmagyarázza, hogy egy plafonon függő hammockon (légijóga-függőágy) végez különböző gyakorlatokat, például fejjel lefelé lóg. A kislány édesanyjának a hobbija a mézeskalács-sütés. Szonja abban is segít, amikor lehetősége van rá…

Tekintse meg videóajánlónkat és kvízünket is!