A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának ötödéves hallgatója a tavalyi évben pályázott először az ösztöndíjra, és rögtön el is nyerte.

– Az utolsó, gyakorlati félévemet töltöm az egyetemen – mesélte Takács Orsolya. – Az egy hónapos kórházi gyakorlat után a gyógyszertári gyakorlatomat már Sopronban, a Lövér patikában végzem. A fővárosi nyüzsgéshez elég jól alkalmazkodtam, de nem szeretnék Budapesten élni. Ha sikerül munkát találnom, visszatérek Sopronba.

Orsi a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum nyolcosztályos képzése során kezdett el érdeklődni a természettudományos tárgyak és a gyógynövények iránt. Az Öveges-programnak köszönhetően már a fakultációk előtt voltak plusz órái. Különösen szívesen emlékszik vissza kémiatanárára, Horváth Luciára, aki nagy szerepet játszott abban, hogy végül a gyógyszerész hivatást választotta.

– A SOTE gyógynövény intézeténél írtam a TDK dolgozatomat – folytatta. – Kidolgoztunk egy módszert a növényekben megtalálható nitropropánsav mennyiségi meghatározására. Ez egy neurotoxikus vegyület, ami súlyos mérgezéseket okozhat. Ha valakinél mérgezésre utaló tünetek lépnek fel, akkor a mi módszerünkkel nagyon gyorsan meg lehet állapítani, hogy azt egy adott növényben lévő mérgező vegyület okozta-e. Ez a kozmetikai cégeknek különösen fontos lehet, ha növényi kivonatokkal is dolgoznak, mert egyes szépségápolási termékek is tartalmazhatnak ilyen anyagokat. A kutatásomból született egy cikk is, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megkaptam az ösztöndíjat.

A támogatást Orsi a laptopja javíttatására, továbbá a mindennapi élethez szükséges költségek fedezésére fordítja. A lány szabadidejét a legszívesebben a természetben tölti.

– Tíz éve része az életemnek a tájékozódási futás – részletezte. – Versenyeken is részt veszek, a legjobb eredményem egy országos 6. helyezés volt. A másik hobbim a túrázás. Szívesen utazgatok is, utoljára két hetet Madeirán töltöttem, ahol sátoroztam, tájfutottam és túráztam.