Horváth Zsoltné Vörös Judit 12 évvel ezelőtt kezdett el tanítani a Fenyő téri iskolában. Azóta folyamatosan osztályfőnök, a diákszínpadot pedig az éppen aktuális osztálya tanulóinak tartja. Természetesen nem zárkózik el az iskolán belüli „külsősök” jelentkezésétől sem.

– Korábban az Erkel Ferenc Általános Iskolában szerveztem hasonló szakkört – mesélte a magyar–drámapedagógia szakos tanár. – Az iskola megszűnése után a Lippaiba kerültem, és ott vezettem diákszínpadot. Nagyon büszke vagyok rá, hogy az Ádámok és Évák ünnepén megosztott első helyezést értünk el Az ember tragédiája római színével. Azóta színházi szereplésre ugyan nem vállalkozunk, de gyakran fellépünk az iskolában, illetve ha meghívnak valahova, megyünk, például városi ünnepségekre. A gyerekek nagyon szeretnek szerepelni, a szülők pedig támogatják a szakkörünket, segítenek például a jelmezek elkészítésében.

Jól nyomon követhető, hogy amikor ötödikben Jutka nénihez kerülnek a gyerekek, még kis esetlenek, aztán ahogy nő az önbecsülésük, egyre bátrabbak lesznek, és nyolcadikra kinyílnak, mint a virág. Sikerélményt, elismerést, egészséges önbizalmat szereznek. Az elkötelezett tanárnő fontosnak tartja, hogy a darabokban mindenki lehetőséget kapjon a szereplésre. Ha az eredeti történetben nincs elég szereplő, hozzáír néhányat. Jutka néni ugyanis ír is: elbeszéléseket, novellákat, regényrészleteket dramatizál, az évek során rengeteg forgatókönyve gyűlt már össze.

– A mostani osztályom hatodikos, a diákszínpad pedig 18 fővel működik – tette hozzá. – Alighogy végeztünk egy darabbal, már az a kérdés, mi lesz a következő. A gyerekek nem hagynak békén, és sosem mondanak nemet, úgy, ahogy én sem. Szerepeltünk az október 23-ai műsorban, az ünnepek alkalmából Dickens Karácsonyi énekét dolgoztuk fel, a regensburgi püspök látogatásakor pedig Szent Wolfgang életéből adtunk elő egy részletet a bánfalvi karmelita templomban. A díszletek összeállításában a rajz és ének szakos kolléganők, illetve az informatikus segítenek. 

Tekintse meg kvízünket!