(4.) Egy évvel az angliai világbajnokság után, 1967 szeptemberében öt napot töltött Sopronban a magyar válogatott. Az edzések mellett egy előkészületi mérkőzést vívott.

Soproni Textiles – magyar válogatott 0:2 (0:2)

Sopron, Bécsi út, 8000 néző. Vezette: Fáth (Tapolczai, Balogh S.).

A Soproni Textiles csapata: Fülöp – Gnám I, Hadarits, Gnám II – Mentes, Horváth–Decsi, Szabó, Gyurácz, Cser (Németh), Czuppon. Edző: Kertész Imre.

A válogatott: Tamás–Káposzta, Mátrai, Ihász–Göröcs, Szűcs–Bene, Varga, Albert, Farkas, Rákosi. Szövetségi kapitány: Illovszky Rudolf.

A meccs napján reggel Budapestről indult Sopronba a válogatott 15 tagú kerete és a kísérők. Komáromban rövid pihenőt tartottak, majd Győrben ebédeltek, és két órakor érkeztek meg a Fenyves Szállóba.

Régen látott nézősereg volt kíváncsi a két csapat játékára. Albert cselsorozata ragadtatta először tapsra a közönséget, majd Szűcs tűnt ki kitűnő szereléseivel. A nyolcadik percben Varga meredek labdával futtatta Benét, a szélső az alapvonalról jól ívelt be, és Farkas mintaszerűen fejelt a hálóba. Ragyogó akció volt. Mindenki a folytatást várta, ez azonban elmaradt. A soproniak erőteljesen hárítottak, jól tömörültek. Az első félidő hajrájában a soproni védelem kétszer is röviden szabadított fel, a labda Varga elé került, aki tizennégy méterről védhetetlenül lőtt a bal sarokba.

A szünet után a lelkes soproniaknak a hazai közönség buzdítása mellett támadásra is futotta erejéből, melyeknek során Tamás egy alkalommal csak bravúrral mentette meg kapuját a góltól. Illovszky Rudolf véleménye a mérkőzésről: „Fáradtan mozgott az együttes. Ettől függetlenül az első félidőben néhány játékostól figyelemre méltó teljesítményt láttunk.”. Dicsérte a Textiles játékát is, a drukkerek ehhez annyit fűztek: vajon miért nem tudnak a bajnoki mérkőzéseken is ilyen lelkes játékot nyújtani? Akkor nem állnának az utolsó helyen az NB II. nyugati csoportjában.

A soproni együttesből Fülöp, Mentes, Horváth és Németh játékát emelte ki Fábján Lajos, a Népsport és a Kisalföld tudósítója.

A válogatott továbbra is Sopronban maradt, és gyönyörű környezetben, bizakodó hangulatban készült a bécsi mérkőzésre. Kegyes volt az időjárás, erősen tűzött a nap, árnyékban 25 fok fölött volt a hőmérő higanyszála. A meggypiros melegítős labdarúgók népszerűek voltak a városban. Albert Flórián például szorgalmasan írta alá az eléje tett füzeteket, papírlapokat. A gyűjtők akkor még nem sejthették, Európa az évi aranylabdásától kapják az autogramokat.

A meccs napján buszozott át a csapat a bécsi Práterbe. A soproni napok úgy látszik, megtették a hatásukat, mert remek játékkal 3–1-re győztünk. (Folytatjuk)