– Hogyan lesz valakiből képzett tájékozódásifutó-edző?

– Tény, hogy Sopronban komoly hagyományai vannak a tájfutásnak, ugyanakkor csaknem másfél évtizede nem volt olyan szakember, aki napi szinten összefogja, irányítsa a szakmai munkát. 2022 óta végzem Szombathelyen a Savaria Egyetemi Központ tájékozódásifutó-edzői képzését, jövő májusban kapom meg a diplomámat. Ez lesz a második felsőfokú képesítésem, hiszen korábban Győrben elvégeztem a kereskedelmi és marketing szakot. Idén szeptembertől pedig már edzőként irányítom a tájékozódási futókat Sopronban.

– Az edzéseken a tájékozódáson vagy a futáson van a hangsúly?

– Egyértelműen az előbbi. Valóban kell futni, igen, ugyanakkor ennél sokkal fontosabb, hogy profin tudjanak tájékozódni a versenyzők a térképek alapján. A kinti edzéseken sokszor előfordul, hogy nem futunk, hanem sétálunk, és pontosítjuk az egyes jelzéseket az adott helyszín térképén. Az atlétika elsősorban a fizikai teljesítményről szól, persze nagyon kell koncentrálni is. Nálunk, a tájékozódási futásban fordított a sorrend: elsősorban a szellemi teljesítmény számít, emellett azonban fizikálisan is kellően felkészültnek kell lenni.

– Mikor és hol vannak a tájfutó edzések?

– Heti 3–4 alkalommal tartunk tréninget, próbálom változatossá tenni ezeket az alkalmakat azzal, hogy különböző helyszíneket keresünk fel. Rengetegszer megyünk a parkerdőbe, de kedvelt helyszínünk a botanikus kert vagy az Erzsébet-kert. Sopron környékén szinte az összes erdős területről vannak megfelelő térképek, így viszonylag könnyű dolgunk van, mert a sok helyszín miatt változatosak az edzéseink. Hetente egyszer benti foglalkozást is tartunk a Berzsenyi tornatermében. Az elején nagyon családiasak voltak az edzések, de mostanra kialakult egy 12–15 fős mag, emellett folyamatosan csatlakoznak hozzánk érdeklődők. A tréningeken elsősorban a 8–13 éves korosztály vesz részt. Bízom abban, hogy idővel még többen leszünk és sok versenyen tudunk indulni, hiszen kiemelkedő utánpótlás-eredmények az utóbbi évtizedekben nem nagyon voltak Sopronban.

– Mi a szépsége a tájékozódási futásnak?

– A csodálatos környezet alapból adott, hiszen erdőkben rendezzük a versenyeket. Nagyon koncentrálni kell az indulóknak, tudni kell értelmezni az adott térkép jelzéseit, majd megtalálni az ellenőrző pontokat a terepen. Mindez persze időre megy, egyéni rajt van, chipek segítségével történik az időmérés, és ezeket használjuk az ellenőrző pontokon is. Gyorsnak kell tehát lenni, és precízen, pontosan kell tájékozódni ismeretlen terepen is. Ez a sportág nehézsége és szépsége is. Nem véletlen, hogy a tájékozódási futás katonai eredetű sport, az első versenyeket hadseregek kötelékében rendezték.

Tekintse meg kvízünket!