Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Rolandnál nincs félgőz
Holpár Roland is medencébe ugrott az országos vízilabda-bajnokság alapszakaszában.

„Minden edzésen és meccsen 100 százalékot próbálok nyújtani”

Rolandnál nincs félgőz

| Rázó László | Sport

16 évesen a serdülő-, az ifi- és a felnőttcsapatnak is tagja a vízipólós Holpár Roland. A Soproni Vízilabda Sport Egyesület fiatal tehetsége az utánpótlás-válogatott keretébe is bekerült, a saját korosztálya együttesében pedig csapatkapitány.

– Mióta vízilabdázol, hogy kerültél kapcsolatba a sportággal?

– Egészen más irányban indult a sportolói pályafutásom, hiszen tízéves koromig ketrecharcedzésekre jártam. Azonban volt egy olyan súlyos sérülésem, ami a lépemet veszélyeztette, így a váltás mellett döntöttünk.

– Ketrecharc után vízilabda – meglehetősen nagy váltás... Hogy tetszett az új sportágad?

– A sérülés miatt sokat kellett kihagynom, és a kilók elkezdtek feljönni. A vízilabdás csapattársaim szekáltak is emiatt, én pedig úgy voltam vele, hogy megmutatom, hogy el tudom érni a tökéletes fizikumot. El is értem, a küzdősportos előéletemből fakadóan pedig – már súlyfelesleg nélkül – jóval erősebb voltam fizikálisan, mint a csapattársaim többsége. Ez azóta is megmaradt, márpedig tudjuk, hogy a fizikum milyen fontos a vízilabdában.

– Melyik csapatban és milyen poszton szerepelsz jelenleg?

– 16 évesen a korosztályos csapatom a serdülő, de rendszeresen szerepelek az eggyel idősebb ifi korosztályban is. Ennél a két korcsoportnál még nincsenek meghatározva a posztok, mindenki mindenhol játszik a mérkőzéseken. A felnőttcsapatban, ahol szintén rengeteg játéklehetőséget kapok, átlövő, illetve szélső a meghatározott posztom.

– Három csapatban is játszol, minek köszönhető, hogy ilyen sikeres vízipólós lettél?

– Már említettem a jó fizikumot, emellett nagyon fontos tényező az akaraterő. Nálam olyan nincs, hogy egy meccsen vagy akár egy hétköznapi edzésen félgőzzel csináljam a gyakorlatokat. Mindig igyekszem 100 százalékot nyújtani, és ennek meg is van az eredménye.

– A kiemelt tehetségek a válogatottakba is eljutnak, nálad mi a helyzet?

– Valóban, 14 éves koromban kerestek a szövetségtől, és behívtak a korosztályos válogatott edzőtáborába. Edzőmeccseken is megnézték a játékomat, Martfűn játszottunk több mérkőzést is. Végül azonban a szűkített Eb- és vb-keretbe nem fértem be, a szakmai stáb elmondása szerint ehhez valamelyik nagymúltú vízilabda-egyesület játékosának kellett volna lennem. Nem tartottam teljesen korrektnek a döntést, de elfogadtam.

– A serdülőknél csapatkapitány, az ifiknél és felnőtteknél második „cséká” vagy. Ez milyen feladatokkal jár?

– Először is szeretném hangsúlyozni, hogy hatalmas megtiszteltetés, hogy csapatkapitány lehetek. Ez felelősség is egyben: sokszor nekem kell tartani a bemelegítőedzéseket, oda kell figyelnem a többiekre. A serdülőknél a játékosok nagyobb része egy évvel fiatalabb nálam, fontos, hogy ők hallgassanak a szavamra, és én is ismerjem a játékukat. A meccseken pedig nekem kell összefognom a társaságot bent a medencében.

– Milyen terveid vannak a vízilabdával?

– Két év múlva végzem el a középiskolát, addig Sopronban szeretnék játszani. Utána valószínűleg váltanom kell, vagy a fővárosban, vagy külföldön fogom folytatni. A terveim szerint Svájcban telepedek majd le, és ott is játszom tovább.

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek

Fő az önbizalomszerzés

Fő az önbizalomszerzés

2025. 01. 29. | Munkatársunktól

Jelenleg az 5–6. helyen áll a bajnokságban az SKC U21-es együttese. Meszlényi Róbert vezetőedző szerint jó esélyük van arra, hogy bekerüljenek a nyolc...