Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Vereség a pályán, verés a mulatóban

Vereség a pályán, verés a mulatóban

| Papp Győző | Sport

Egy egész focicsapatnak négy ágy és két egyéb fekhely, a mulatóban pedig pofonok és ütések – kalandos zalai úton jártak száz éve a SFAC futballistái…

A Sopronvármegye 1923. június 3-án arról tudósított, hogy a SFAC labdarúgócsapata aznap Nagykanizsán játszik bajnoki mérkőzést. A hazai csapat revansra vágyott ellene, hiszen a korábbi soproni mérkőzésen 4:1 arányú vereséget szenvedett. A kanizsaiak Erhatics jogosulatlan szerepeltetése miatt ezt a meccset megóvták, aminek az eredménye akkor még nem volt ismert (később az eredményt megsemmisítették), így a két együttes között nem volt szívélyes a viszony.

A zalai összecsapás is 4:1-re végződött, és érdekesség, hogy a SFAC egyetlen gólját éppen Erhatics szerezte büntetőből.

A megpróbáltatások azonban még nem értek véget a pályán a soproniak számára, mindez Braun Izsónak, a SFAC választmányi tagjának sajtóhoz eljuttatott leveléből derült ki.

A soproniak éjjel fél 3-kor utaztak haza, emiatt a csapat vezetője, dr. Kopstein Aladár ügyvéd, a SFAC ügyvezető alelnöke szállodapénzt kért a házigazda NTE vezetőségétől. Ennek megfizetését azonban megtagadták azzal az indoklással, hogy a csapat elszállásolásáról már gondoskodtak.

„Tényleg, egy ötödrangú szállodában összesen négy (4) ágyat és két (2) egyéb fekvőhelyet bocsájtottak rendelkezésünkre, amit mi természetesen nem vettünk igénybe. Így csapatunk az éjszakát egy kávéházban töltötte el. A játékosok egy része az én kíséretemmel egy mulatóba ment, ahol az NTE két játékosa, név szerint Windisch és Bakonyi egy Kollarits nevezetű borbélymesterrel, aki Nagykanizsa birkózó bajnoka, tartózkodott. Mikor a mulatóba léptünk, nevezett egyének SFAC jelvényeinket látva, reprodukálhatatlan kifejezésekkel illettek bennünket. Kollarits két könyökével arcomba vágott, a bátor Windisch torkon ragadott, Bakonyi pedig folytonosan orrom előtt hadonászott. Utána pedig minden ok nélkül Németh József nevű játékosunkra vetették magukat, és ugyanolyan módon bántak el vele is, mint velem. Mi nem akartunk további verekedést provokálni, és különben is a birkózó bajnok robusztus termetét és agresszív viselkedését látva, nem is gondolhattunk védekezésre. Csakis a mulatóhely tulajdonosa tudott rendet teremteni.”

A soproniaknak így duplán fájt a kanizsai kaland.

Kapcsolódó cikkek