Németi Hajnalka a Bánfalvi Óvoda Jegenye Sori Tagóvodájában pedagógiai asszisztensként segíti az óvónők munkáját. – Hosszú út vezetett idáig – mesélte. – Évekig a kereskedelemben dolgoztam, de három évvel ezelőtt úgy éreztem, hogy váltanom kell. Imádom a gyerekeket, így dajkának jelentkeztem a jelenlegi munkahelyemre, ahol később kerültem a jelenlegi pozícióba. A gyerekek mindig felvidítanak, és az sem mellékes, hogy itt nem szól senki, ha tüllszoknyában megyek dolgozni.

Nem ez volt az egyetlen újdonság Hajni életében, hanem egy varrógép is, amit két és fél évvel ezelőtt a szülinapjára kapott. Onnantól kezdve nem volt megállás.

– A varrás megtanulásában nagy segítségemre volt a Burda magazin és a You­Tube-os videók – folytatta lelkesen Németi Hajnalka. – Csak az első lépést kell megtenni, és ha az ember egyszer ráérez, már magától megy. Rövid idő alatt hihetetlen fejlődést lehet elérni. Szeretek alkotni, és elmondhatatlanul jó érzés, amikor olyasmit viselek, amit a saját kezemmel hoztam létre. Óriási ellentmondást érzek aközött, hogy a fast fassion üzletek ontják magukból a ruhákat, miközben mindenki egyedi akar lenni. Páratlan lehetőség a nem mindennapira, ha mi magunk varrjuk a ruháinkat, melyeknek az anyagát ugyancsak mi választjuk ki.

Hajni szereti a különleges színeket, anyagokat, formákat. A Facebookon tagja több varrócsoportnak is. Az a tapasztalata, hogy ezeknek a közösségeknek a tagjai nagyon segítőkészek. A Burdának is van egy varrócsoportja, ahova a szabásmintákhoz fel lehet tenni az elkészült műveket. Hajni egy retró ruhájára felfigyelt a magazin főszerkesztője, úgyhogy az egyik őszi számban ez fogja szemléltetni, hogy egy ötletre hányféle megoldás születhet. Az ifjú hölgynek nincsenek nagyratörő tervei: egyszerűen szeretne más hétköznapi lányokat is arra ösztönözni, hogy – ahogy az anyáink, nagyanyáink idejében még természetesnek számított – tanuljanak meg varrni.