A drogériák polcain sorakozó termékeket vizsgálgatva rengeteg kifejezéssel találkozhatunk. Ha tudatosan szeretnénk vásárolni, nem árt, ha tudjuk, hogy a kozmetikumok szakmai, bőrgyógyászati és toxikológiai szempontok alapján több csoportba sorolhatók.

– A hétköznapi kozmetikumok is tartalmaznak természetes hatóanyagokat, ám ezeket a gyógynövény- és gyümölcskivonatokat szintetikus környezetbe – például tartósítószereket is tartalmazó krémekbe – dolgozzák bele – tudtuk meg Mesterházy Márta kozmetikusmestertől. – Ezekre szokták ráírni azt, hogy „természetes hatóanyagokkal”.

A natúr kozmetikumok nem tartalmaznak mesterséges adalékanyagot, illatanyagot, színanyagot, tartósítószert (parabén), illetve szilikonokat, alapolajuk pedig növényi eredetű. Az ásványi olajok ugyanis szintén természetes eredetűek, de mégsem célszerű azokat kozmetikumokban használni, mivel nem tudnak a bőrön keresztül felszívódni.

– Az organikus vagy biokozmetikumoknak még komolyabb szempontrendszernek kell megfelelniük – folytatta Márti. – A kijelölt minősítő szervezet évente legalább egyszer ellenőrzi, hogy a felhasznált növények bio- vagy ökológiai gazdálkodásból származnak-e, hogy a receptúra, a gyártási folyamat, a raktározás és a címkézés az előírtaknak megfelelően történik-e.

A biodinamikus jelző – a kozmetikumok összetételére, azok beszerzési helyére és termesztésére vonatkozik – még ennél is komolyabb szabályok teljesülésére utal. Ezeknek a készítményeknek minimum 66 százalékban növényeket kell tartalmazniuk. Az egyik legrégebbi és legszigorúbb, nemzetközileg is elismert német bio minősítés a Demeter, amelyet a legtisztább, legtermészetesebb, biodinamikus gazdálkodásból származó termékek kapnak meg.