A külső hatások eredményeképpen a kozmetikumok hatóanyagai megváltoznak, vagyis a felhasználhatóságuk és használati értékük csökken. A piacon kapható készítmények minimálisan hat hónap, de inkább egy év eltarthatósági garanciával kell, hogy rendelkezzenek. Ha nem lenne bennük semmilyen tartósítószer, forgalomba se lehetne azokat helyezni, hiszen pillanatok alatt megromlanának.

– A kozmetikumokat védeni kell a penészedéstől, vagyis tartalmazniuk kell olyan anyagokat, amelyek meggátolják a penészgombák elszaporodását – tudtuk meg Mesterházy Márta kozmetikusmestertől. – Ha hűtve, száraz, sötét helyen tároljuk őket, akkor a folyamatot lassíthatjuk, ám el nem kerülhetjük. A penész pedig a bőrre kerülve súlyos fertőzést okozhat.

Ilyen penészedésgátló anyag például a benzolsav, a nátrium-benzoát és a szalicilsav, ami ráadásul még erős fertőtlenítő hatású is. Konzerválószerekre azért van szükség, mert hiányukban erjedési folyamatok indulhatnak el. Ilyenek többek között a borsav, a dixánszármazékok és a klór-acetamid.

– A zsírokat és olajokat tartalmazó termékeknek avasodásgátló szereket is kell tartalmazniuk – folytatta a szakember. – Ilyen például az E-vitamin, amit a bőrre gyakorolt antioxidáns hatása miatt is szívesen kevernek a kozmetikumokba. Korábban parabéneket is előszeretettel alkalmaztak tartósításra, ám a körülöttük 2010-ben kirobbant első botrány után sok cég szinte pánikszerűen vonta ki a hatóanyagot a termékeiből.

A félelmeket az indokolta, hogy a dezodorokban lévő parabéneket összefüggésbe hozták a mellrák kialakulásával. Ezek a tartósítószerek azóta is megosztják a kutatókat és a nemzetközi szervezeteket egyaránt. Azóta egyre több cég rukkol elő parabénmentes termékekkel.