Cser Borbála a városmajori általános iskolában kezdte tanulmányait, ahol osztálytársa volt a későbbi világbajnok tájfutó, Monspart Sarolta, aki később őt is belevitte a sportágba. 1964-ben indult először Európa-bajnokságon, utána tíz éven keresztül egyetlen tájfutó-világversenyről sem hiányzott. Csapatban sokszoros magyar bajnok volt. A budapesti Testnevelési Főiskolán 1971-ben szerzett testnevelő tanári diplomát. 1976-ban telepedett le Sopronban, ahol az első időszakban úszóedzőként tevékenykedett, majd 1980-ban az Erdészeti és Faipari Egyetem testnevelési tanszékére került, ahol edzőként is sikereket ért el. A SMAFC két alkalommal országos tájfutó-csapatbajnokságot nyert. Sopron önkormányzata 2019-ban Sopron Sportjáért díjjal ismerte el munkásságát.
– Apai családfámat a 18. századig tudom visszavezetni – kezdte Cser Borbála. – A felkutatott anyakönyvek szerint szépapám és testvérei, vagyis a Schrőder fiúk Hamburgban születtek az 1770-es években. Hamburgi Schrőder János szépapám a 18. század végén látta meg a napvilágot, majd a Vendvidéken, a mai Burgenland területén lévő Rohoncon (Rechnitz) telepedett le. Ezt követően szóródott szét a család Szombathely környékén, illetve Dél-Magyarországon.
– Schrőder Rezső nagyapám a Tolna megyei Lengyelen volt igazgató–kántortanító, ezért nem vonultatták be, de a háború így is nagyon megviselte – folytatta Cser Borbála. – A naplójában ezt írta: „A tanulók rossz magaviseletűek, kerülik a templomot. A nép között sok a tolvaj, a mezei terményeket lopják, a legénykék este 11-ig lófrálnak az utcán.” „Schrőder papa”, ahogy őt a faluban hívták, rendkívül népszerű volt, negyven évig szolgálta a községet. Feljegyezték, hogy nyugdíjas-búcsúztatására megmozdult az egész falu, az iskolások virágból olyan nagy koszorút fontak, hogy az egész családját körbefogta. Búcsúztatására kivonult a Községi Önkéntes Tűzoltó Egylet, a Községi Polgári Olvasó Egylet, melyeknek évekig a titkára volt. Sajnos nyugdíját nem sokáig élvezhette, egy évvel később meghalt. Apámék öten voltak testvérek, egy húgát leszámítva mindegyikőjük folytatta a családi tradíciót, a pedagógusi életpályát. Édesapám Esztergomban magyar–történelem–német szakos tanári diplomát szerzett, majd Budapesten helyezkedett el. Félve a kitelepítéstől magyarosította a családnevünket, a 19. század elején élt Cserényi Csery Borbála ükanyámnak a vezetéknevéből elhagyta az „y”-t. Így lett édesapám Cser Sándor, aki nagyapához hasonlóan kiváló pedagógus volt, rajongtak érte a tanítványai is.
Családi háttér: 1944-ben született Budapesten. Szülei mindketten pedagógusok voltak. Első férje Skerletz Iván, aki hosszú ideig a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség főtitkára volt, ebből a házasságból született Imola lányuk, ő a Soproni Földhivatalban dolgozik, valamint Noémi, aki kontrollingszakember. Sopronban kötött házasságot Vajda Géza építészmérnökkel. Kolos fiuk édesanyjához hasonlóan sikeres tájfutó volt, jelenleg Ausztriában vállalkozó.
