Faragó Mihály az általános iskolai tanulmányait Fertődön kezdte, majd a soproni Széchenyi-gimnáziumban érettségizett. 1973-ban az Erdészeti és Faipari Egyetemen okleveles faipari mérnöki diplomát szerzett, majd a budapesti Bútoripari Fejlesztési Irodánál tervezőmérnökként kezdett dolgozni. Közel másfél évtizedig a Magyar Televízió Díszletgyártó Üzemében volt fejlesztőmérnök, majd egy kft.-nél projektmenedzserként tevékenykedett. Szakmai pályafutása során végig belsőépítészeti kivitelezéssel foglalkozott. 2008 óta nyugdíjas.
– Az apai családfámat dédapámig, Faragó Sándorig tudom visszavezetni, aki eredetileg asztalos volt, de egészségügyi problémái miatt abbahagyta ezt a mesterséget, és elvégezte a nyíregyházi tanítóképzőt – kezdte Faragó Mihály. – Élete végéig Hódmezővásárhelynek volt köztiszteletnek örvendő tanítója. Dédszüleimnek nyolc gyermekük született, köztük Mihály nagyapám, aki jogi diplomát szerzett, és az akkor még közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez tartozó Székkutasnak volt a jegyzője. Színes egyéniségét én már sajnos, nem ismerhettem, ugyanis fiatalon elvitte őt az akkor még gyógyíthatatlan tüdővész.
– Édesapám az orosházi felső mezőgazdasági iskolában érettségizett, majd tanulmányait a budapesti József Nádor Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Karán folytatta – mesélte Faragó Mihály. – A végzést követően a Növény- és Örökléstani Tanszék tanársegédjeként védte meg 1945-ben „A növénytani mikrofotografálás új módszerei” című doktori disszertációját. A háború után előbb a szülővárosában, az akkor indult mezőgazdasági középiskolában oktatott, majd Porpáczy Aladár meghívására 1950-ben került Fertődre, az Állami Kertészeti Kísérleti Telepre. Itt a gyümölcsnemesítési munka laboratóriumi hátterének megszervezése volt a feladata. Ebben az időszakban az állam- és pártvezetés szerette volna idehaza is meghonosítani a citrusféléket. Pártutasításra 17.000 oltvánnyal indult meg „A tanú” című filmből is jól ismert kísérletsorozat, amely természetesen kudarcba fulladt. Később édesapám a Fertődi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kémia–biológia tanszékének lett a vezetője, majd annak megszűnése után különböző, elsősorban növényvédő tanfolyamokat szervezett és vezetett. Nyugdíjas korában, látásának romlása miatt a hangfelvételek gyűjtése váltotta fel a fotózás és filmezés iránti szenvedélyét.
– Gyűjteményéből „Akár HIFI, akár nem” címmel harminc rádióadást megért sorozatot állított össze Antal Imre televíziós személyiség közreműködésével, aki apai ágon szintén közeli rokonunk volt. Családfánk nevezetes alakjai között megemlíthetem Wigner Jenő Nobel-díjas fizikust, illetve Laczkovics János huszárkapitányt, aki a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője volt, a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1795-ben a Vérmezőn lefejezték – zárta Faragó Mihály.
Családi háttér: 1948-ban született Hódmezővásárhelyen. Édesapja mezőgazdasági mérnök és egyúttal kiváló fotográfus, édesanyja pedig magyar–történelem szakos középiskolai tanár volt. Felesége, Fazekas Ildikó klinikai szakpszichológus.
