– Egy Tolna megyei kisközségben, Lengyelben születtem, majd ott az általános iskolát befejezve 1957-ben kerültem Sopronba, az erdészeti technikumba, ahol 1961-ben érettségiztem – kezdte dr. Ulreich József. – Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán szereztem diplomát 1966-ban. A Béke úti egyetemi KISZ-házban hétvégenként zenés táncesteket tartottak. Harmadéves voltam, amikor egy ilyen rendezvényen megpillantottam egy nagyon csinos lányt, fölkértem táncolni – hát, így kezdődött.
– Valami miatt éppen mélyponton voltam, úgyhogy kapóra jött Kálmán öcsém invitálása, vele mentem el azon a bizonyos szombat estén – tette hozzá Ulreichné Böröczk Erzsébet. – Több fiú is fölkért táncolni, de Jóska volt a legkitartóbb, ha tőle lekértek, ő mindig visszakért. Mindez 1964 őszén történt, amit aztán követett sok-sok randevú. Szerettünk például a Borostyán cukrászdába járni.
Így nem véletlen, hogy Jóska, a végzős erdőmérnöki évfolyam valétaelnöke éppen a Borostyánban kérte meg Erzsike kezét 1966 júniusában. A pár időlegesen búcsút intett kedvenc cukrászdájának, ugyanis Jóska a végzést követően Kaposvár környékén kezdett el erdőrendezőként dolgozni. Rövid ideig tartott a távszerelem, a fiatal erdőmérnök Pankotai professzor úr segítségével a soproni Erdészeti Tudományos Intézetnél kapott kutatói állást.
– Az év egyik legmelegebb napja volt 1967. augusztus 2., jól emlékszem, a házassági anyakönyv aláírása közben is törülgetni kellett a homlokunkat, nemcsak nekünk, hanem Tóth János anyakönyvvezetőnek is – folytatta az esküvő történetével Erzsike. – A viszonylag szűk körű lakodalom az egykori Fenyves Szállóban volt, majd egy Dózsa utcai szuterén albérletben kezdődött el a közös életünk. Innen hamarosan a szüleimhez költöztünk, oda vittük haza az 1968-ban született Szilvia lányunkat. A hosszú és boldog házasságra nincs recept, azt elsősorban meg kell élni. Szerencsésen mentem férjhez, Jóskának olyan jó a természete, hogy vele nem lehet összeveszni, így nálunk még az apró összezördülés is ritkaságszámba megy.
– Ötvenhét év után is azt mondhatom, hogy örök szerelem a miénk. Az első lángoló időszak mára átalakult ragaszkodássá, szövetséggé és nagyon erős bizalommá – zárta dr. Ulreich József.
Ulreichné Böröczk Erzsébet 1944-ben született Ivánban. A József Attila Gimnáziumban érettségizett 1962-ben, majd az első és egyben utolsó munkahelyéről, a Lővér Sütő rt. munkaügyi vezetőjeként ment nyugdíjba 2005-ben.
dr. Ulreich József 1942-ben született Lengyelben. Erdőmérnöki diplomája mellé közgazdasági végzettséget is szerzett. Tíz évig tanácselnök-helyettes volt, majd a Florasca Kft. igazgatójaként ment nyugdíjba 1998-ban.