– Első generációs orvos vagyok, a nagyszüleim gazdálkodó parasztemberek voltak, édesapám gépkocsivezető, édesanyámnak pedig egy kis vegyeskereskedése volt Pécs belvárosában, a Petőfi mozi közelében – mesélte dr. Pap Sándor főorvos. – Gyerekkoromban, sőt még később is sokat segédkeztem az üzletben. Hárman voltunk testvérek, úgyhogy a hatvanas években, majd később, amikor Dezső bátyámmal egyetemisták lettünk, nem vetett fel bennünket a pénz.
– Korai eszmélésemtől kezdve orvosnak készültem – folytatta dr. Pap Sándor. – A pécsi Nagy Lajos Gimnázium latin–biológia tagozatos osztályában érettségiztem 1970-ben, és az első pofon ekkor ért, ugyanis a kulák nagyszülők és a „maszek boltos” anyuka miatti rossz „káderlappal” nem lehettem egyetemista. Így elmentem ipariskolába, ahol kitanultam a finommechanikai műszerész szakmát, majd dolgoztam a Zsolnay porcelángyárban, de az elhatározásomat, hogy orvos legyek, nem adtam föl. Végül is 1972-ben fölvettek a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1978-ban vettem át a diplomámat. Az orvosi hivatáson belül mindig is sebésznek készültem. A szigetvári kórház sebészetén indult a pályám, majd a szakvizsgát követően visszakerültem Pécsre, a traumatológiai klinikára dr. Forgon Mihály professzor úr mellé, akit 1985-ben megkeresett a soproni kórház akkori vezetése, hogy ajánljon valakit a sebészeti osztályra. Engem ajánlott, ami nagy megtiszteltetés volt, így kerültem szinte napra pontosan negyven éve Sopronba, s dolgozom azóta is a kórházban.
Dr. Pap Sándor sebész, baleseti sebész és plasztikai sebész szakvizsgákkal is rendelkezik.
– Azzal együtt, hogy a legkisebb pressziót sem gyakorolta ránk apu, Orsi nővéremmel együtt mindketten orvosi pályára készültünk, sőt, hozzá hasonlóan sebészek szerettünk volna lenni – vette át a szót dr. Pap Dalma, aki mint mondja, számára emberileg és a hivatástudat tekintetében az édesapja az etalon. – A Berzsenyi Líceumban érettségiztem, nagyon sokat köszönhetek Horváth Lucia tanárnőnek, aki a kémiatanárom volt, a mai napig tartom vele a kapcsolatot. Pécsen kezdtem az egyetemet, majd a budapesti Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán diplomáztam. A győri Petz Aladár-kórházban szájsebészként dolgozom, illetve egy soproni magánpraxisban is tevékenykedem, így kórházi orvosként is igyekszem, hogy édesapám nyomdokába lépjek.
– Egyik lányomat sem biztattam a hivatásom követésére, hogy mégis így alakult az életük, arra büszke vagyok – zárta dr. Pap Sándor.
