Mégis túl sokszor egyszerűen úgy érezzük, hogy a megelőzés nem a mi feladatunk. Majd úgy magától menni fog. Nem olyan, mint a kezelni, amiben benne van az aktív cselekvés…
Nos, a megelőzés az roppant aktív cselekvés (lenne). Persze furcsa gondolatnak látszik, hogy tegyünk valamit azért, hogy ne változzon semmi, de… Nem elkezdeni a dohányzás, vagy nem elkezdeni a hízást, vagy nem elkezdeni a „lustálkodást”, az mind aktív cselekvés. És ha most erről a három dologról beszélek, amivel sok-sok későbbi bajunk megelőzhető, akkor menten hozzá is teszem, hogy korán, nagyon korán kell ezeket a cselekvéseket elkezdenünk. Gyerekkorban! Ezért (is) nagy a szülői felelősség, mert például nemcsak etetnünk kell gyermekeinket, de „nem-etetnünk” is! No, akkor ezt a lépést (is) kezdjük magunkkal, és automatikus lesz/ lehet gyermekeinknél.
Dr. Tschürtz Nándor
