A Balfi út az Ikvahídtól tart Balf városrészig, párhuzamosan futva az Ikva patakkal. Jelenlegi elnevezése a 19. század első felére datálható (németül Wolfser Straße, hiszen Balf német neve Wolfs). A mai utcát 1940-ben a Balfi út és a Balfi utca egyesítéséből hozták létre.

A Balfi út 1–3. számú, napórás bérházat Póda Endre városplébános építtette 1885-ben Handler Nándor tervei alapján, hogy a Szent Mihály-templomnak állandó jövedelme legyen. Az államosításig évtizedeken át vendéglő működött a ház aljában. Érdekesség, hogy az egyik tulajdonos, Tiewald Gusztáv a Kárpátia óceánjáró hajón dolgozott pincérként, mikor 1912-ben a Titanic elsüllyedt. Személyesen részt vett a túlélők mentésében. Az utcában több jelentős vendéglátó egység üzemelt a 18. századtól: a Fehér Bárány fogadó az Ikvahíd sarkán álló Spiess-házban, a Picula vagy Magyar Hatos a Balfi utca 14. számú házában vagy az öreg városi sörház a Balfi utca 5-ben. A Balfi út 2-es számú, sarki házon Szent Erzsébet szobra látható egy leprással, ugyanis itt állt a szentről elnevezett ispotály, melyet a johannita lovagrend épített a középkorban. A szegényápolda 1796-ban szűnt meg, mikor a város máshol létesített kórházat. A 11. számú házban kezdte meg működését 1844-ben Zettl József szesz-, likőr-, rum- és borecetgyára. A házat fia, Zettl Gusztáv alakította át, majd gyűjtőszenvedélyének és művészi vénájának köszönhetően különleges régiségekkel töltötte meg. Ezek a műtárgyak ma is láthatóak a Zettl–Langer múzeumlakásban. A Balfi út és a Híd utca találkozásánál álló épület eredetileg malom, majd kaszárnya volt. Flandorffer Ignác gazdag vállalkozó és a Soproni Városszépítő Egyesület megalapítója az 1860-as években kezdeményezett gyűjtést egy szegényház javára. 1873-ban nyitotta meg a kapuit az intézmény, melyet tizenegy évvel később Ferenc József uralkodó is meglátogatott. 1923-ban Polgárotthonnak nevezték át, napjainkban Soproni Szociális Intézmény Idősek Otthona néven működik az egykori szegényápolda.

A Balfi út északi oldalán található az új evangélikus temető, amelyet 1886-ban nyitottak meg. A régi temető a líceum mögött, a mai Kis János utca helyén volt. Először a bejárat melletti, görög stílusú halottasház épült meg, a kupolával fedett szecessziós ravatalozó 1906-ben készült el. A temető előtti ligetben található az aradi vértanúk emlékműve. 1898-ban a 13 vértanú tiszteletére ültették ide a fákat.

A Sopron–Balf közötti út szélén a középkor óta magasodik Sopron egyik legrégibb műemléke, a Pihenőkereszt (Rastkreutz). A Balfi út feletti Aranyhegy területén 1796-ban értékes agyagot találtak, ezt követően épült meg itt a város első téglagyára.

Az evangélikus temetővel szemben, az Anger réten avatták fel a város első bekerített sportpályáját 1924-ben.

A Balfi út történetét Török Balázs, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.