A Harkai út a Kőszegi úttól tart az 1961-ben megnyílt Lövér kemping bejáratáig. Elnevezése 1927-ben lépett hatályba, a régi Kőszegi út egy szakaszából hozták létre. Harka település felé vezet, melynek neve ómagyar, eredete a „horka” méltóságnévre vezethető vissza, egyes vélekedések szerint Tétény vezér fiáról kapta. A horvátok Horkának vagy Huorkának hívták, németül Harkau. Fontos kapuja volt Sopronnak a városrész, a Harkai-fennsíknál vámház is állt egykoron. Itt érkezett Sopronba a Pozsony–Varasd állami út (korábban postaút) az 1928-as úthálózati térkép tanúsága szerint. Ez az út kötötte össze Sopront a felsőpulyai járás községeivel.

A Harkai út páratlan oldalán a Soproni Állami Gyermek Szívszanatórium még meglévő gazdasági épületei romosan állnak. A városszépítő egyesület volt faiskolájának (Polgár család kertészete) épülete ma lakóház. Az utca páros oldalának nagy részét a Mókus-erdő tölgyese teszi ki, melyben nemrég aktív szabadidőparkot alakítottak ki. Az 1856-os kataszteri térképen a terület Pócsi (Potschi)-dűlőként (vagy ­Potschiäcker-ként) szerepel. Az Egeredi-domb (Lazaretspitz) elnevezés is megjelenik a forrásokban.

Viszonylag későn, fokozatosan, mozaikszerűen épült be a terület. Wälder József városi főmérnök lakóterületet tervezett itt a múlt század hajnalán, a mai úthálózathoz hasonló, ám kissé ívesebb, organikusabb szerkezettel. Bergmann Pál 1939-es városfejlesztési terve szerint az üdülőváros (Alsó- és Felsőlövérek) fejlesztéséül szolgál az Egeredi-dombnak és a Pócsi-erdőnek az Egeredi út – Béka-tó és a Kőszegi út között elterülő része, ugyanakkor a Kőszegi út és a Harkai út között elterülő részt munkástelepnek szánta. Itt tehát a Lövérek kevésbé előkelő része alakult volna ki. Kubinszky Mihályné és Winkler Oszkár az 1960-as Általános Rendezési Tervben (ÁRT) körülbelül 10 ezer főnyi többletlakossággal számolt a meglévőhöz képest. Elhelyezésüket egy-négyszintes lakóépületekben képzelték el. A tervezett új lakóterületek között szerepelt az Egeredi-dombnak és környékének beépítése is. A század elején felvázolt íves vonalvezetés hatása még nyomokban látszik ebben a tervben is. Az 1993-as ÁRT-ben további lakóterületi bővítést javasoltak, ugyanakkor a Harkai úti hulladéklerakó miatt egyes területek beépítését problémásnak tartották. Az egeredi-dombi Citadella lakóparkot az 1990-es évektől fokozatosan építették ki. A terület ma is bővül.

A Harkai út történetét Török Balázs, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el. 

Tekintse meg kvízünket!