Forradalom Sopronban
2024. 10. 22. | Laklia-Szilágyi AndreaSok ember élete változott meg egyik pillanatról a másikra egy októberi napon – az elnyomást tovább nem tűrő magyar nép 1956. október 23-án fellázadt a...
Tudja, hol van a Thurner Mihály utca? Vajon kiről nevezték el a Károly-magaslati utat? És ki volt István bíró? Sorozatunkban nevezetes soproni utcákon kalandozunk.
A Híd utca (Bruckgasse) a Pócsi utca – Fapiac – Rozália utca – Kurucdomb sor csomópontjától a Pozsonyi út – Szent Mihály utca körforgalmáig tart. 1950 óta hívják így az Ikva patakon átvezető híd miatt.
A Híd utca fontos szerepet játszott régen is: összekötötte a bécsi és a balfi külvárost. A mostani Híd utcát az 1880-as években Temető utcának (Friedhofgasse) nevezték a Szent Mihály-temető miatt, majd később a Kis utcától a Papréten, a Sziget közön át és a Kőműves rét (Maurerwiese), a Zsidó kert (Judengarten) mellett a Szent Mihály-kapuig terjedt.
A Híd utcába torkolló vizes, mocsaras, nehezen járható kaszáló területe, a Paprét (Pfarrwiese) egykor a Szent Mihály-plébánia javadalmához tartozott, majd 1832-ben került a város kezelésébe. Már akkor platánfák díszítették a teret. A középkori Sopron belső várfala körül húzódott a várárok vize, ami a középkor óta a belváros védelmét szolgálta, a belvárost körülvevő várfal előtt a várárkot 1330 és 1340 között ásták. A várárok megszüntetése után a belváros szennyvizét a mai Torna utcán (korábban Rozmaring utca, Rosmaringäschen) keresztül a Paprét felé vezették le. A várárok és az Ikva, illetve a mocsaras Paprét közötti városrész a belső külvároshoz tartozott, amit szintén fal határolt: ennek maradványai ma is megfigyelhetők. A Papréten épült 1867-ben Magyarország első tornacsarnoka, ezért Tornarétnek is nevezték.
1934-ben a Balfi és Szent Mihály-kapu közötti részt Póda Endre utcának nevezték el Pódafai Póda Endre (1840–1902) városplébános után. Szintén a Híd utcába torkolló, mostani Lehár Ferenc utcát egykor Malom utcának hívták (Mühlgasse), az ott működő Schönherr malom után. A Balfi út – Híd utca csomópontjában a mostani orvosi rendelők helyén működött a Fasching-Nagelreiter kőfaragóműhely. A legnagyobb megrendeléseik közé tartoztak a környékbeli falvak egyházi szobrai és háborús emlékművei.
A Híd utca történetét Kollerits Beáta, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.
Sok ember élete változott meg egyik pillanatról a másikra egy októberi napon – az elnyomást tovább nem tűrő magyar nép 1956. október 23-án fellázadt a...