Nádasdy Ferencet (1625–1671) Vas, Zala és Sopron vármegye főispánját 1671. április 30-án Bécsben, a költő és hadvezér gróf Zrínyi Miklós öccsét, gróf Zrínyi Péter (1621–1671) horvát bánt és gróf Frangepán Ferenc Kristóf főnemest ugyanezen a napon hazaárulás vádjával Bécsújhelyen fejezték le.

A korabeli feljegyzések meglehetősen horrorisztikusak. A bécsújhelyi városi fegyvertár feketével bevont termében először Frangepán Ferencet vezették a vérpadra, ugyanis Zrínyi Péter büntetését I. Lipót király (1640–1705) – akinek a feleségét, Pfalz-Neuburgi Eleonórát 1681-ben Sopronban koronázták magyar királynévá – azzal is súlyosbította, hogy végig kellett néznie Frangepán halálvergődését. A soproni bakó, Mohr Miklós első csapása Frangepán vállát érte, aki ezután a földre zuhant. Az elalélt embert még egyszer odavonszolták a lefejező tőke elé. A második csapás megint nem talált, s csak a harmadikra hullott le az elítélt feje. Egy helybéli előkelőség állítólag oda is szólt a soproni hóhérnak: „Lelketlenség így elkínozni egy embert, végezze jobban a kötelességét!”. A figyelmeztetés ellenére Zrínyi Péter kivégzése még szörnyűbb jelenetek között zajlott: a soproni bakó pallosának első csapása a horvát bánnak csak a vállát érte, és bár súlyosan megsebesült, de igyekezett felállni. Ekkor a hóhér a fejére mért egy csapást, és a lezuhant testet a földön szabályosan csapkodta pallosával, amíg végre Zrínyi nagy kínok között kiszenvedett.

A munkáját nemhogy rosszul, hanem kegyetlenül végző soproni hóhér, Mohr Miklós büntetése nem maradt el. A kivégzés után törvényszék elé idézték, és azzal vádolták, hogy hóhértársával a helyi „Fekete Sas” kocsmában a végrehajtás reggelén leitták magukat. Mohr Miklós azzal védekezett, hogy ez nem igaz, de miután Frangepánnál elhibázta a pallós csapást, Zrínyi láttára „erős szívfájdalom fogta el”. I. Lipót bírái néhány nappal később félévi gályarabságra és örökös száműzetésre ítélték a soproni hóhért, aki többé nem térhetett vissza Sopronba.