Kis híján hasonló korú a pozsonyi Szent Mihály-toronyra szerelt szerkezet is, mely 1440-ben kezdte meg működését. A mai Magyarország területén lévő toronyórák közül vélhetőleg az esztergomi érseki palotán lévő óra a legidősebb, melyet 1487-ben szereltek föl. Ezek a nagyméretű időmérő szerkezetek több emberöltőn keresztül részét képezték a városrész, de talán az egész település életének, hisz saját időmérő szerkezettel nagyon kevés ember rendelkezett.

Az első hordozható időmérőket, a zsebórákat a XVI. században készítették, ezek voltak az úgynevezett nürnbergi tojások, ekkortájt osztották be a napot 24 órára, és megállapították, hogy egy óra 60 percből áll. De térjünk vissza a toronyórákhoz, ezen belül a Sopronbánfalvi Pálos–Karmelita Kolostorhoz csatlakozó Mennyek Királynője-templom toronyórájához! Maga a templom és a rendház XV. századi alapítású, majd a XVII. század első felében az uralkodók, valamint az Esterházy, a Széchényi család, illetve a rekatolizált Nádasdyak támogatásával megújult az épületegyüttes, vélhetőleg ekkorra datálható a toronyóra működésbe helyezése is.

Egy évszázaddal később, 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet, a templomot pedig kiárusították. Magát az épületeket Sopron városa vette meg, és a toronyóra is a város tulajdonába került, amit 1788-ban Zoller Xavér Ferenc (1738–1800) órásmester a Szent Mihály-templom tornyára szerelt fel. Az 1900-as évek elejére Buresch Rikárd soproni órás szakvéleménye szerint az idők folyamán megrongálódott óra olyan rossz állapotba került, hogy azt a toronyból le kellett szerelni és raktárba került. A Szent Mihály-templom új toronyóráját Müller János budapesti toronyóragyára készítette el és szerelte fel 1908 novemberében. A régi óra egyik háromszáz éves, mintegy 150 kilós számlapja a közelmúltban Horváth Imre városplébános és Németh Attila bánfalvi plébános közreműködésével került vissza régi helyére, igaz, hogy nem föl a toronyba, hanem „csak” a templom szélfogójának sarkába. Sajnos maga a megsérült óraszerkezet már nincs a konzolon, de a negyedes kerék, illetve a mutatószerkezet még mindig fellelhető az eredeti helyén.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!