Ezek egyike a 17. században (a talapzati véset szerint 1685-ben) készült Piéta (nemzetközi írásmóddal Pieta – festmény, szobor, amely Máriát a keresztről levett Jézussal az ölében ábrázolja, szabad fordításban „fájdalmas anya”, az olasz pietà, „szánalom” szóból), ami az előtérbe belépve, bal kezünk felé esik. Maga az alkotás, a Pieta kőből készült, festett és egy oszlop tetején helyezték el, ami szintén körben faragott.

„Az egykori Pálos szerzetesek XVII. századi mestere által kőbe faragott Pieta a soproni városszépítő egyesület támogatásával lett ide helyezve, hogy mindig látható legyen” – olvasható a falra erősített márványtáblán. Alatta az elmúlt évtizedekből mintegy félszáz hálaadó tábla látható, ehhez hasonló szövegekkel: „Hálából a bánfalvi szűzanyának beteg lábam gyógyulásáért, 1979”, „Hálából Édesanyánk gyógyulásáért J. család”, „Hálából a Bánfalvi Szűzanyának”, „Hálából Dr. Kup Gyuláné”. A bánfalvi pálos Piéta eredeti helye nem ismert, mint ahogy alkotója sem.

A reformáció hatása, valamint a török pusztítás nagy károkat okozott a pálos rendnek is, azonban a 17. század elejére a katolicizmus új erőre kapott, és a pálosok is elkezdték újjászervezni az intézményeiket. A bánfalvi kolostort 1610–1648 között építették újjá, ezt követően élte fénykorát, ugyanis a pálos rendtartomány noviciátusaként működött. Vélhetőleg az ismeretlen pálos mester is ekkor készíthette a Pietát. A karmelita apácák idejében, majd később, amikor a kolostorépületben elmebetegek szociális otthona működött, az udvaron állhatott (a Soproni Szemle 1969/3. számának 206. oldalán látható fotó szerint), onnan került a Soproni Városszépítő Egyesület javaslatára és támogatásával a templom előterébe.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!