Kosárlabdabázis a Papréten
2024. 09. 18. | Köves AndreaMegtartották a bokrétaünnepségét a Soproni Darazsak Sportakadémia épülő kampuszának. A tervek szerint az épületkomplexum egy év múlva már aktívan szol...
Bánffy Miklós – A népszavazás külügyminisztere címmel hiánypótló mű jelent meg a napokban. Az izgalmas diplomáciai utazást is kínáló könyv szerzője dr. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója és Török Balázs, a múzeum történésze.
Gróf Bánffy Miklós nehéz időszakban, 1921 áprilisától 1922 decemberéig állt a Magyar Királyi Külügyminisztérium élén. Miniszterségéhez kötődik az 1921. december 14-i népszavazás, amelyen Sopron és környéke lakossága a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. Mindemellett Bánffy Miklós igazi polihisztor is volt, aki a politikusi pályafutása mellett íróként, grafikusként, díszlet- és kosztümtervezőként és színpadi rendezőként is jeleskedett.
– Két évtizeddel ezelőtt kezdtem kutatni a nyugat-magyarországi felkelés eseményeit, ekkor még Kánya Kálmán külügyminiszter, a magyar diplomáciatörténet jeles alakja ragadott meg leginkább, végül eljutottam Bánffy Miklóshoz, és rájöttem: mennyi izgalmas, feltáratlan terület van az ő tevékenységével kapcsolatban – mesélte dr. Tóth Imre. – Ugyan sokrétűen foglalkozott vele az irodalom- és színháztörténet is, viszont külügyminiszterként jóval kevésbé világították meg a kvalitásait. Levéltárakban kutattam a vele kapcsolatos dokumentumokat, ezekben nagy segítségemre volt Balázs. Mindemellett minden fellehető kötetet elolvastam, kutattam Németországban és Londonban is a témát.
Az így összegyűjtött sok-sok anyagból, információból született meg a kötet, amely izgalmas lehet nemcsak a szakma számára, hanem a történelem és diplomácia izgalmas világa iránt érdeklődőknek, illetve a lokálpatrióta soproniaknak is. Vajon Bánffy Miklós tevékenységében és személyiségében mi az, ami leginkább megfogta a szerzőket?
– Engem lenyűgözött a kommunikációs készsége, a műveltsége, a tudása, az intelligenciája és az empátiája – sorolta dr. Tóth Imre. – Pontosan ezek voltak a külügyminiszteri erényei is, remek partner volt a tárgyalásokon is, ugyanakkor nem volt olyan nagy stratéga, mint Bethlen István.
– Rendkívül konszolidált, jó értelemben vett simulékony alkat volt a korszakra jellemző kaotikus helyzetben – fejtette ki a kötet másik szerzője. – Megtalálta mindenkivel a hangot, pedig nem éppen hálás szerep jutott neki külügyminiszterként.
Megtartották a bokrétaünnepségét a Soproni Darazsak Sportakadémia épülő kampuszának. A tervek szerint az épületkomplexum egy év múlva már aktívan szol...