A késő gótikus kegyszobor, mely jellegzetesen 15. századi kompozíció, mindössze 88 centiméter magas, 28 centiméter széles és 19 centiméter mély. Készítésének pontos ideje, mint ahogy alkotója sem ismert, de stílusjegyei alapján az 1460–1480-as évekre datálható.

A szobrot 1605-ben Bocskai katonái megcsonkították és kidobták a templomból, ezt követően a templom padlására került, majd Bécsbe a Pázmáneumba, ahonnan Simor János (1813–1891) győri püspök közbenjárására egy alapos restaurálást követően (ugyanis a fából készült alkotást az idők folyamán súlyos rovarsérülések is érték) került vissza a Szent Mihály-templomba.

A 19. századi restaurálás során kegyes csalással megváltoztatták a szobor összképét, a Kisded fejére ugyanis koronát tettek. Az eredeti, középkori kialakításban nem volt rajta korona, ezért azt a legutóbbi (2018–2020 közötti) restaurálás során Radovics Krisztina Munkácsy-díjas művész eltávolította. Hogy a Madonnát látta-e Mátyás király? Biztos információnk erre vonatkozólag nincs, de az tény, hogy a király jó kapcsolatokat ápolt Nagylucsei Dóczy Orbán (?–1491) győri püspökkel, aki vélhetőleg meghívta őt a templom 1484-es felszentelésére. Ezt megelőzően Mátyás hosszabb időt töltött Sopronban, a Fő téren Haberleiter Miklós házában (a mai Stornó-házban) lakott. Ha pedig ez így esett, és elfogadta a győri püspök meghívását, akkor Mátyás király is megcsodálhatta a Szent Mihály-templom Madonna szobrát.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!