Tradicionális nagy család harmadik gyermekeként jött a világra Cséry Ágnes. A szülők összetartották a családot, gondozták az idősebb hozzátartozókat, mindeközben tartalmas beszélgetéseket folytattak egymással. Ezt a mintát vitte tovább Ágnes, aki evangélikus teológiát és magánéneket tanult.
– Miután megszületett a három fiam, boldogan átadtam magam az anyaságnak – mesélte Cséry Ágnes. – Gyermekéveiket rengeteg játékkal, önfeledt egymásra hangolódással alapoztam meg. Most már mindannyian nagykorúak, de még velünk élnek.

Ágnes folyamatosan úton van másokért: egy országos és egy egyházi ökomenikus intézménynél lelki gondozóként tevékenykedik, segítő beszélgetéseket folytat, idősekkel foglalkozik otthonukban.

– Ajándéknak tekintek minden lehetőséget – folytatta az életigenlő asszony. – Folyamatosan építem magam, és ezzel másokat is gazdagítok. Minden önmagunk megismerésével kezdődik. Folyton kapok visszajelzéseket, melyek által egyre jobbak lesznek emberi kapcsolataim. Lényeges, hogy találjunk magunknak megfelelő önkifejezési formákat. Hiszek a Jóistenben, és mindenben meglátom az ő csodálatos teremtését, találékonyságát.
Ágnes hitoktatóként és anyaként is a megerősítő nevelésben hisz. Mivel kis csoportokkal foglalkozik, alkalma adódik a gyerekekkel a mindennapok eseményeit feldolgozni, amiben kiváló beleérző képessége és empátiája segíti.

–Egyik kedvenc idézetem Pécsi Ritától származik: „A nevelés az élet szolgálata” – zárta Ágnes. – A kiszolgáltatott kis gyermekeken múlik a jövő, akiknek hatalmas igényük van arra, hogy az egyéni karakterükhöz alkalmazkodva, szívből jövő szeretettel foglalkozzunk velük.