Az MTA 1997-ben rendezte meg először a magyar tudomány ünnepét, amely azóta a magyar tudományos élet értékeit, jelentőségét és eredményeit bemutató egész hónapos rendezvénysorozattá vált. Az esemény nyitánya – hagyományosan – Széchenyi István sírjának megkoszorúzása Nagycenken, illetve a faültetés a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben.

– „Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, hazájának, s ezáltal az egész emberiségnek” – idézte gróf Széchenyi Istvánt Török Ádám. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára utalt arra, hogy ebben az évben az emberközpontú tudomány témakörét járja körbe egy hónapon át előadásokkal, kiállításokkal és konferenciákkal a magyar tudomány rendezvénysorozata.

– Széchenyi István nemcsak távlati célokat fogalmazott meg, de tett is értük, és egyúttal kijelölte számunkra az utat – folytatta Török Ádám. – A Világ című művében meg is fogalmazta: „Mert tökéletesség és szerencse kizárólag sehol sincs, ellenben mindenütt van váltig tenni és használni való, csak akarjon az ember, s valóban ne a közönség tapsa és dicsérete, hanem valami magasabb cél elérése legyen fáradásainak köre.”

Az MTA főtitkára Bokor József akadémikussal együtt elhelyezte a Magyar Tudományos Akadémia koszorúját Széchenyi István sírjánál. Sopron város nevében dr. Brummer Krisztián, a polgármesteri iroda vezetője és dr. Farkas Ciprián tanácsnok, önkormányzati képviselő koszorúzta meg a legnagyobb magyar sírját a Széchenyi-mauzóleumban.

A nagycenki főhajtást követően az ünneplők Sop­ron­pusz­tán elültették a 192. hársfát. Az Akadémiai Emlékerdőt 2000-ben, az MTA megalapításának 175. évfordulója alkalmából létesítette a Soproni Egyetemmel, az Erdészeti Tudományos Intézettel és a soproni TAEG Zrt.-vel közösen. Az erdő kezdetben 175 hársfából állt, de azóta minden esztendőben bővül eggyel a fák száma.