A soproni egyetemi karok ifjúsági nagygyűlésén pontokba szedve megfogalmazták követeléseiket: a független, semleges Magyarország megteremtését, a szovjet csapatok kivonását hazánk területéről, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, valamint a teljes egyetemi autonómiát. Az Egyetemi Forradalmi Tanács, amelyben hallgatók és professzorok egyaránt részt vettek, szinte naponta ülésezett. Két fiatal oktatót és két hallgatót delegáltak a Dunántúli Nemzeti Tanácsba, azzal a megbízatással, hogy juttassák el követeléseiket a Parlamentbe. Az Erdőmérnöki Főiskola dolgozói titkos szavazással a tanács elnökévé dr. Sébor János egyetemi tanárt választották.

Dr. Vancsura Rudolf, aki 1956-ban tanársegéd volt, majd 1989-ben egyetemi docensként vonult nyugdíjba, az emlékirataiban írja: „A soproni ifjúság még optimista a forradalom kimenetelét illetően. Minden lehetőséget megragadtak, hogy az eseményeket kedvezően befolyásolják. Az egyetemisták rádión keresztül kéréssel fordultak India budapesti követéhez, járjon el Nehru miniszterelnöknél abban, hogy a Szovjetunió vonja ki csapatait Magyarország területéről és segítsen az ország függetlenné válásában.”.

Mint az egyetem „A” épületén 2001-ben állított emléktáblán olvasható: „1956. október 24. és november 4. között ebben az épületben működött az EGYETEMI FORRADALMI TANÁCS. A főiskolások irányította rendfenntartó és közszolgáltató tevékenységének köszönhetően Sopronban és környékén véráldozat nélkül zajlott le a forradalom.”. Dr. Vancsura Rudolf erre így emlékezik: „Október 25-én a fővárosban történtek Sopronban sem múltak el nyomtalanul: a város közigazgatásának irányítását a Forradalmi Diáktanács vette át, s létrejött az egyetemi nemzetőrség. Az első fegyvereket az akkori kőhidai börtönparancsnoktól kapták. Ekkor kapcsolódtunk be mi, fiatal oktatók az 1956-os felkelésbe. Katona sosem voltam, de mint a fegyverekhez valamit értő erdész–vadász ember, a katonai csoporthoz kerültem. A rend fenntartása és a közbiztonság megőrzése a felkelés első napjától kezdve kiemelt feladatnak számított.”.

Epilógus: az Erdőmérnöki Főiskoláról november 4-én véglegesen külföldre távozott három egyetemi tanár, három docens, kilenc adjunktus, három tanársegéd és 199 hallgató…

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!