Az utca már egy 1522-es forrásban szerepel Langezeile (Hosszúsor) néven. Akkor a mai Széchenyi tér déli része, a Móricz Zsigmond utca és a Magyar utca is beletartozott. Az Újteleki-kapu felőli részét (a mai 14., 47–53. számú házak közötti részt) Élesszögnek (Am scharfen Eck, Am kalten Eck) nevezték. Ennek közelében egy kápolna állt. Az Újteleki-kapunál a bástyán pedig egy torony volt, amelyet a korabeli krónikák zöld toronyként emlegetnek.

A mai II. Rákóczi Ferenc utca 1906-tól viseli a nevét. Sopron külvárosi részének számított egyszerű, földszintes, befelé terjeszkedő házakkal, melyek közül néhány ma is megvan. A 19. század elejétől jelentek meg az első emeletes épületek. 1816-ban készült el a Lenck család háza Hild Vencel tervei szerint. Lenck Sámuel kereskedő itt működtette „A két mórhoz” címzett fűszer- és gyarmatáru-kereskedését, és borkereskedelemmel is foglalkozott. A ház udvara alatt hosszú borpince van, amely benyúlik a Lenck-villa kertjéig.

A Tiszti Leánynevelő 1869-ben költözött a Felsőbüki Nagy család korábbi palotájába, a II. Rákóczi Ferenc utca 8-ba. A soproni népszavazás szavazatszámláló bizottsága 1921. december 17-én itt hirdette ki a népszavazás eredményét. 1952-től 2004-ig ruhagyár működött az épületben.

A közvetlen környéken több borkimérés volt: a közelmúltig működött a Bruckner borozó, valamint az 1970-es évekig kedvelt volt a Hátulsó utca – Rákóczi utca sarkán élő Stagl testvérek házi bögrecsárdája. Az utcasarki, kétrészes, közös kapus épület egyike a környék legrégibb gazdapolgárházainak, az 1700-as évek közepén már állt. Az évek során a telek több részre aprózódott, és a két házrész külön tulajdonba került. Így a Rákóczi utca sarkán lévő rész Stagl Mátyás gazdapolgár és leszármazottjai tulajdonában volt, míg a kaputól balra eső részt 1947-ig Feichtinger György gazdapolgár birtokolta. Kényszerű kitelepítése után az épületrészt a szintén mezőgazdasági tevékenységet folytató Kökényes család vásárolta meg, és a közelmúltig az ő tulajdonukban volt.

A II. Rákóczi Ferenc utca történetét ifjabb Nemes András, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) az utolsó választott erdélyi fejedelem, aki az 1703-ban indított szabadságharccal Magyarország függetlenségét kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. Terve nem sikerült, és az 1711-es szatmári békében felajánlott békefeltételeket nem fogadta el. 1720-tól haláláig a mai Törökország területén lévő Rodostóban élt száműzetésben. Hamvait 1906-ban Kassán, a Szent Erzsébet-templomban helyezték végső nyugalomra.

Tekintse meg kvízünket!